A talajtakaró növények, ahogy az elnevezés is utal rá, az általuk alkotott összefüggő növénytakaróval, a kert kihasználatlan, díszítetlen felületeinek beültetésére, csinosítására szolgálnak.
Alacsonyabb termetű, terülő habitusú növényeket sorolunk ebbe a kategóriába, melyek sziklakertek, ház körüli sávok, utcafronti felületek díszítésére, eltérő funkciójú kertrészek elválasztására is alkalmasak.
A talajtakaró növények nagy előnye, hogy sűrűn benövik a talajt, így díszítőértékükön túl a gyomok terjedésének is gátat szabnak. Egyes fajok jó választást jelentenek a kert árnyékosabb részeinek beültetésére is.
Cikkünkben 25 talajtakaró növényt mutatunk be.
Talajtakaró évelők
1. Fehér árnyékliliom (Hosta plantaginea)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Hugo.arg
A fehér árnyékliliom, nagy árnyliliom vagy apácaliliom (Hosta plantaginea) Kínában őshonos évelő dísznövény, mely nagyméretű, bordázott, szívalakú, hullámos szélű leveleivel, valamint nyár végén és ősz elején nyíló fehér virágaival díszít.
Közepesen magas növény, bokrosodó növekedés jellemzi. Jó talajtakaró növény, árnyékosabb virágágyakba, vagy akár tópartra is ültethető.
Az árnyékliliom, ahogy neve is utal rá, alacsony fényigényű növény, ezért félárnyékba, vagy teljes árnyékba is bátran ültethető. Vízigénye átlagos, nagyobb melegben érdemes lehet kissé öntözni, és nedvesen tartani földjét.
Ültetéséhez a semlegeshez közeli, vagy kissé savanyú kémhatású, és tápanyagokban gazdag talaj a leginkább megfelelő.
2. Bőrlevél (Bergenia cordifolia)
Kép forrása: Flickr / Szerző: pittigliani2005 / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
A bőrlevél vagy szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) Közép-Ázsiában őshonos alacsony termetű évelő növény. Európa szerte, így hazánkban is nagyon kedvelt növény igénytelensége miatt.
Hatalmas szív alakú, feltűnő erezetű fényes leveleivel, valamint a bordós színű száron hozott ciklámen színű virágaival igazán pompás látvány. Kedves virágzatát már tavasszal megcsodálhatjuk.
A bőrlevél szinte minden fényviszony mellett szépen fejlődik, bár leginkább világos helyen pompázik, árnyékos, félárnyékos helyen is jól boldogul.
Tápanyag és vízigénye is alacsony, öntözés nélkül, tápanyagban szegény talajban is növekedik és virágzik. A száraz növényi részek tavaszi levágásán kívül más teendőnk nem akad vele. Szaporítani tőosztással lehet.
3. Illatos gólyaorr (Geranium macrorrhizum)
Kép forrása: Geograph.org.uk / Szerző: Jonathan Billinger / Licence: CC BY-SA 2.0
Az illatos gólyaorr (Geranium macrorrhizum), alacsony termetű évelő dísznövény, mely helyes erősen tagolt leveleivel, valamint kisméretű, fehér, rózsaszín és világos lila virágaival díszít.
Virágait április végétől csodálhatjuk meg, virágzása egészen a nyár elejéig tart. Jó árnyéktűrő képességű növény, ezért ha a nagyobb növények által árnyékolt helyre keresünk virágzó növényt, akkor igazán jó választás.
Az illatos gólyaorr egyszerűen nevelhető, igénytelen növény, ahogy a bevezetőben is említettük az árnyékot is jól tűri, bátran ültethetjük azonban világos helyre is. Alacsony termete, gyors növekedése miatt kiváló talajtakaró növény.
Vízigénye alacsony, jól tűri a szárazságot, ezért öntözéssel sem kell foglalkozni. Nem különösebben kényes, de néha megtámadhatják gombás megbetegedések. Tőosztással, és hajtásról is szaporítható.
4. Tűzeső (Heuchera sp.)
Kép forrása: Pixabay.com
A tűzeső, tűzgyöngyvirág (Heuchera sp.) közepesen magas évelő örökzöld növény, melynek rengeteg nemesített fajtáját forgalmazzák. Leveleivel, valamint hosszú száron nyíló, apró fehér, piros, vagy rózsaszín virágok alkotta virágzatával díszít.
A levélzetét alkotó levelek, szív alakúak, karéjosak, a hibridtől függően, zöld, bordó, narancssárga színűek is lehetnek.
A tűzeső sokoldalú növény, jól mutat évelőágyakban, ágyások szegélyeként, valamint sziklakertekben is.
A tűzeső rosszul viseli a tűző napot, ezért inkább félárnyékos helyet keressünk ültetési helyéül. Szereti, ha ültető közege kissé nedves, jó vízelvezető képességű talajba célszerű ültetni. Átlagos vízigényű növény, mérsékelt, rendszeres öntözést igényel.
Betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenálló. Más teendő nem igazán akad vele, leszámítva a száraz levelek és virágok levágását. Szaporítani tőosztással lehet.
5. Tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides)
Kép forrása: Flickr / Szerző: Stefano / Licence: CC BY-NC-SA 2.0
A tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides) alacsony termetű évelő növény, amely Nyugat-Kínában őshonos. A talajhoz közel vízszintesen növekedik, sziklakertek növényeként, valamint talajtakaróként is megállja a helyét.
Hajtásain kerekded kissé hegyesedő zöld, ősszel színesbe hajló levelek sorakoznak. Élénk kék virágait a nyár végén, valamint az ősz elején hozza.
A tarackoló kékgyökér egyszerűen nevelhető, igénytelen növény. Ültetési helyéül félárnyékos és világos helyet egyaránt választhatunk. Talajjal szemben nincsenek különleges igényei, leginkább az enyhén anyagos talajokat szereti.
Vízigénye alacsony, általában elegendő számára a csapadékból származó nedvesség, tartósan szárazabb időszakokban adhatunk neki vizet. Betegségekre és kártevőkre nem igazán érzékeny, de néha gondot okozhat a lisztharmat. Szaporítani dugványozással és tőosztással is lehet.
6. Kerek repkény (Glechoma hederacea)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Rasbak
A kerek repkény vagy földi borostyán (Glechoma hederacea; Nepeta glechoma) alacsony termetű, legyökerező indáival gyorsan terjedő, elfekvő habitusú évelő növény, mely hazánk lombhullató erdeiben is gyakori.
Levélzetét vese alakú, csipkés szélű levelek alkotják, levendulakék virágai tavasszal nyílnak. Könnyen terjed emiatt remek talajtakaró növény, arra azonban figyeljünk oda, hogy elnyomhat más növényeket alacsony termete ellenére is, így vegyes virágágyásba nem javasolt ültetni.
A kertészetek mintás levelű, csüngő változatát is forgalmazzák, mely balkonládába ültethető. A kerek repkény félárnyékos helyen, jó vízáteresztő, humuszban gazdag, nyirkos talajba ültetve fejlődik legszebben például lombhullató fák, cserjék tövében.
Világos, napos helyen is boldogul, azonban itt figyelni kell a rendszeres öntözésre. Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny. Szaporítani tőosztással lehet a legegyszerűbben.
7. Indás ikravirág (Arabis procurrens)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: H. Zell
Az indás ikravirág (Arabis procurrens) alacsony termetű, sziklakertbe talajtakaró növényként ültethető évelő örökzöld növény, melynek leggyakrabban tarka levelű változatát forgalmazzák a kertészetek.
Levélzetét örökzöld, kerekded, kissé hosszúkás levelek alkotják. A tarka változat levelei zöld színűek, fehér szegéllyel, amely télen gyakran rózsaszínes árnyalatot kap. Levelei fölött, vékony száron nyílnak fehér virágai melyek fürtvirágzatot alkotnak. Virágaiban tavasszal gyönyörködhetünk.
Az indás ikravirág napos helyen, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik legszebben, de tápanyagban szegény, száraz talajban is megél. A pangó vizet rosszul viseli.
Betegségek közül ritkán, de előfordul a peronoszpóra, kártevők közül a levéltetvek károsíthatják. Szaporítani dugványozással lehet.
8. Kúszó lángvirág, árlevelű lángvirág (Phlox subulata)
Kép forrása: Flickr / Szerző: Cliff / Licence: CC BY 2.0
A kúszó lángvirág vagy árlevelű lángvirág (Phlox subulata) alacsony termetű évelő növény, mely Észak-Amerikából származik.
Párnát alkotó, terjedő tövű növény, mely ezen, tulajdonsága miatt, jól használható sziklakertbe való ültetésre, kerti utak szegélyezésére, talajtakaróként vagy kőfal tetejére ültetve is.
Kicsi virágai, melyek szinte az egész növényt beborítják a virágzási időben lila, fehér és rózsaszín színárnyalatokban játszanak, jellemzően a tavasz második felében díszítenek.
Ültetési helyéül, napos, világos, vagy félárnyékos helyet is választhatunk. Talajok közül a laza szerkezetű, semleges vagy lúgos kémhatású, átlagos tápanyagtartalmú talajt kedveli.
Kártevőkre nem érzékeny, betegségek közül időnként a lisztharmat okoz problémát. Szaporítani tőosztással lehet, valamint zölddugvánnyal tavasszal.
9. Mohalevelű kőtörőfű (Saxifraga x arendsii)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jerzy Opioła
A mohalevelű kőtörőfű vagy Arends kőtörőfű (Saxifraga x arendsii) alacsony termetű évelő növény, mely sziklakertbe vagy akár balkonládába is ültethető.
Tőlevélrózsás, kompakt méretű növény, mely főként vékony, a tőlevélrózsa fölé emelkedő virágszáron nyíló világos vagy sötétrózsaszín virágokkal díszít tavasszal. Levélzetét erősen szeldelt levelek alkotják.
A mohalevelű kőtörőfű félárnyékos helyen, jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű talajba ültetve fejlődik legszebben. Rendszeres, mérsékelt öntözést igényel, szereti, ha földje mindig kissé nyirkos. Kártevők és betegségek jellemzően nem károsítják.
Néhány évente célszerű tőosztással megfiatalítani, szaporítani is ezzel a módszerrel a legegyszerűbb.
10. Pázsitviola (Aubrieta x cultorum)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Popperipopp
A pázsitviola (Aubrieta x cultorum) Dél-Európából és Közép-Ázsiából származó alacsony termetű évelő örökzöld. A meglehetősen alacsony, párnát alkotó, bokros növényke, élénk színű, lila, rózsaszín és kékeslila virágokkal díszít a tavasz második felében.
Harsány színei feldobják a sziklakerteket, köves vagy betonos utak környezetét. Mérete miatt, valamint az előzőekből adódóan elsősorban sziklakertekbe érdemes ültetni.
A pázsitviola gondozásáról nem sok mindent lehet írni, ugyanis egy nagyon szívós, ellenálló és igénytelen növénnyel van dolgunk.
Ültetési helyéül világos, vagy tűző napos helyet is választhatunk, utóbbi sem tesz benne kárt. Talajtípus tekintetében szintén nincsenek különleges elvárásai, egyedül az a fontos, hogy jó vízáteresztő ültető közegbe kerüljön.
Öntözésével nem kell foglalkozni, elég számára, a csapadékból származó nedvesség. A virágzást követően célszerű visszametszeni. Szaporítani magról lehet, a maggal nem szaporítható hibrideket pedig dugványokkal.
11. Foltos árvacsalán (Lamium maculatum)
Kép forrása: Pixabay.com
A foltos árvacsalán, szelídcsalán vagy macskaparéj (Lamium maculatum) egy nagyon könnyen nevelhető, alacsony termetű évelő növény.
Csalánhoz hasonló, lekerekített fűrészes szélű mintás leveleivel, valamint lila, rózsaszín és fehér színben játszó ajakos virágaival igazán kedves látvány.
Virágait tavasz végén, valamint a nyár első felében hozza. Leginkább talajtakaró növényként érdemes ültetni, rézsűk beültetésére is alkalmas.
A foltos árvacsalán igénytelen, jó alkalmazkodó képességű növény. Talaj tekintetében egyáltalán nem válogatós, alacsony, vagy átlagos tápanyag tartalmú talajban is megél.
Félárnyékos, vagy akár árnyékos helyre is bátran ültethető. Vízigénye alacsony, általában elegendő számára a csapadékból származó nedvesség. Szaporítani tőosztással lehet.
12. Indás berkipimpó (Waldsteinia ternata)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens
Az indás berkipimpó vagy hármaslevelű berkipimpó (Waldsteinia ternata) alacsony termetű, terjedő habitusú évelő növény, mely főként élénksárga virágaival lehet a kert árnyékosabb szegleteinek dísze.
Kitűnő talajtakaró növény. Levélzetét hármasan összetett, az eper levelére emlékeztető levelek alkotják, melyek ősszel bronzos színárnyalatúvá válnak. Hosszúporzós sárga virágai a tavasz második felében díszítenek.
Az indás berkipimpó legjobban félárnyékos helyen, kissé nyirkos, jó vízáteresztő képességű, humuszosban gazdag talajban fejlődik legszebben. Világosabb, valamint árnyékosabb helyen is jól boldogul.
Átlagos vízigényű növény, az átmeneti szárazságot tolerálja, de a rendszeres, mérsékelt öntözést meghálálja. Betegségek és kártevők nem károsítják. Szaporítani tőosztással és magról lehet.
Talajtakaró dísznövények
13. Terülőrózsa (Rosa ‘The Fairy’)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz
A terülőrózsa (Rosa ‘The Fairy’) közepes termetű, tömött bokrot alkotó, sűrű ágrendszerű rózsafajta, melyet talajtakaróként ültethetünk. Jól mutat kisebb csoportban ültetve, virágágyásban, de használhatjuk nagyobb felületek takarására is a kertben.
Levélzetét sötétzöld színű, fogazott szélű, fényes felületű levelek alkotják. Telt világos rózsaszín virágai egész nyáron nyílnak.
A terülőrózsa napos, világos helyen, semleges, vagy enyhén savas talajba ültetve fejlődik legszebben. Jól bírja a szárazságot és habitusa miatt talajtakarásra, a gyomok elnyomására is remek választás.
Metszeni kora tavasszal célszerű, esetleg a virágzást követően. Szaporítani dugványozással lehet.
Talajtakaró örökzöldek
14. Örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum)
Kép forrása: Pixabay.com
Az örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) kb. 40-60cm-es maximális magasságot elérő, Délkelet Európától Délnyugat Ázsiáig előforduló elterülő habitusú évelő cserje.
Talajtakaróként, cserjecsoportok részeként, valamint sziklakerti növényként is megállja a helyét. Levélzetét, hosszúkás, szépen ívelt levelek alkotják. A nyár első felében sárga színű virágaival díszít.
Az örökzöld orbáncfű egyszerűen nevelhető dísznövény, mely napos, világos vagy félárnyékos helyen, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő nem túl száraz talajban fejlődik legszebben. Rendszeres, mérsékelt öntözést igényel.
Magyarországon félörökzöld növény, így enyhébb teleken megőrzi levélzetét. Kora tavasszal, márciusban érdemes visszavágni így szép, rendezett lesz a növény külseje. Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny. Szaporítani dugványozással lehet.
15. Nagy meténg (Vinca major)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: JJ Harrison
A nagy meténg (Vinca major) örökzöld félcserje, amely Dél-Európában őshonos. Közepesen magas, inkább alacsony, a talaj mentén terjengősen, bokrosan növekvő növény, ezen tulajdonságai miatt főként talajtakarókét érdemes ültetni.
Leveleivel éven át díszít, a tavasz második felében kedves öt szirom alkotta lila vagy fehér virágokat is hoz. Levelei kerekdedek, üde zöld színűek, léteznek mintás szélű változatok is.
A nagy meténg könnyen gondozható igénytelen és szívós növény, amit mi sem bizonyít jobban, hogy napos helyen és árnyékban is képes szépen fejlődni. Talaj tekintetében egyáltalán nem válogatós, a lényeg, hogy földje legyen nedves, főleg, ha árnyékos helyre ültetjük.
A megfelelően nyirkos talajt mérsékelt öntözéssel biztosíthatjuk. Más teendőnk nem igazán akad vele. Tavasszal és ősszel tőosztással szaporítható, nyáron pedig dugványozással, félfás dugványról.
16. Kis meténg (Vinca minor)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Ryan Kaldari
A kis meténg (Vinca minor) fél örökzöld, évelő növény, mely talajtakaró növényként ültethető leginkább.
Alacsony növény, amely a földfelszín közelében terjengősen növekedik, jó szolgálatot tesz rézsűk, vagy árnyasabb területek beültetése során. Leveleivel, valamint áprilisban nyíló, lila virágaival egyaránt kertünk dísze lehet.
A kis meténg nagyon hálás, könnyen gondozható, és nem túl igényes növény. Világos és árnyékos helyen egyaránt szépen fejlődik. Talajjal szemben egyáltalán nem válogatós, bármilyen talajba ültetve megél.
Vízigénye nem túl magas, de szereti, ha földje kicsit nyirkos, főleg nyáron, melegben érdemes lehet öntözni.
Ültetéskor arra kell figyelni, hogy intenzíven növekedik, ha nem figyelünk rá oda, könnyedén elburjánzik. Szaporítani hajtásainak elültetésével lehet.
17. Japán kövérke (Pachysandra terminalis)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Vassil
A japán kövérke (Pachysandra terminalis) kb. 20cm maximális magasságot elérő félcserje, amely a talaj mentén növekedik.
Díszítőértékét kisméretű, hosszúkás és fogazott, sötétzöld levelei, valamint a nyár első felében megjelenő apró, fehér virágai adják. Adottságai miatt, talajtakaró növényként érdemes ültetni.
Ültetéséhez a humuszos, laza szerkezetű talaj a leginkább megfelelő. Ültetése helyéül, bátran választhatunk árnyékos, félárnyékos helyet is, mivel hőmérsékletigénye alacsony, fényigénye is közepes.
Vízigénye alacsony, ezért az öntözéssel nem sokat kell törődni, esetleg a nyári melegek idején hűthetjük ilyen módon a növényt.
18. Kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei)
Euonymus fortunei ‘Emerald Gaiety’ / Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Emőke Dénes
A kúszó kecskerágó vagy repkény kecskerágó (Euonymus fortunei) kevesebb, mint fél méter magasságot elérő, terülő növekedésű növény. Kerek, kissé hosszúkás, mintás szélű levélzetével díszít, amelyek télre megváltoztatják színüket.
Alkalmas dézsába való ültetésre, de leginkább talajtakaróként, sziklakertek, sírok beültetésére érdemes használni.
Gondozása nem különösebben nehéz, hálás növénnyel van dolgunk. Ültetéséhez az átlagos kerti talaj teljesen megfelel, elhelyezéséhez világos helyet válasszunk.
Hőmérséklet igénye alacsony, vízigénye közepes, ezért főleg melegben nyáron, száraz időszakokban érdemes öntözni, öntözéssel hűteni.
19. Örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida)
Kép forrása: Flickr / Szerző: Leonora (Ellie) Enking / Licence: CC BY-SA 2.0
Az örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida) kb. 1,5méteres maximális magasságot elérő cserje, amely leginkább alacsony sövénynek, és talajtakarónak alkalmas.
Hajtásai kissé ívesek, apró, kerekded, fényes felületű, zöld levelek borítják őket. Májustól kezdve a nyár közepéig finom illatot árasztó virágokat is hoz.
Az örökzöld mirtuszlonc igénytelen, egyszerűen nevelhető növény, mely napos, világos vagy félárnyékos helyre, lényegében bármilyen, jó vízáteresztő képességű talajba ültethető.
Jó szárazságtűrő képességű növény, mely a városok szennyezett levegőjét is jól tolerálja, ennek ellenére a rendszeres, mérsékelt öntözést meghálálja. Kártevők általában nem károsítják, időnként lisztharmat támadhatja meg.
Ha nyírt sövényt szeretnénk belőle nevelni, formára szeretnénk nyírni, évente többször is szükséges metszeni. Szaporítani dugványozással lehet.
20. Szőnyegmadárbirs (Cotoneaster dammeri)
Kép forrása: Flickr / Szerző: SuperFantastic / Licence: CC BY 2.0
A szőnyegmadárbirs (Cotoneaster dammeri) elterülő habitusú, alacsony kb. 0,5 méteres maximális magasságot elérő örökzöld cserje, mely talajtakaróként ültethető.
Levélzetét tojásdad, fényes, bőrszerű levelek alkotják, melyek ősszel időnként bronzos árnyalatot kapnak. A tavasz második felében fehér virágokat hoz, virágai gyakran magányosan állnak.
Bár virágzása kölcsönöz neki valamennyi díszítőértéket, igazán látványossá őszre kifejlődő fényes, piros termései teszik.
A szőnyegmadárbirs igénytelen, egyszerűen nevelhető cserje, mely napos, világos és félárnyékos helyre is ültethető. Talajok közül leginkább a jó vízáteresztő képességű talajokat kedveli. Jól tolerálja a szárazabb környezetet is.
Elég csak a beteg és elhalt hajtásait eltávolítani, egyéb metszést nem igényel. Betegségek közül a tűzelhalás, kártevők közül a levéltetvek támadhatják meg. Szaporítani bujtással és dugványozással és magról lehet.
21. Henye boróka (Juniperus horizontalis)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: David J. Stang
A henye boróka vagy kúszóboróka (Juniperus horizontalis) alacsony, kb. 10cm magasságot elérő kúszó növekedésű örökzöld.
Méret és növekedésbeli adottságai miatt, elsősorban sziklakertek, és sírok talajtakaró növényeként alkalmazható. Átlagos igényű növény, gondozása nem okoz kihívást a kezdő kertészek számára sem.
Ültetéséhez a humuszos talaj a legmegfelelőbb, ültetési helyéül nem tűző napos, világos, félárnyékos helyet válasszunk. Átlagos vízigényű növényként tartjuk számon, ültetést követően, valamint a nyári meleg és száraz időszakokban érdemes öntözni.
22. Törpe boróka (Juniperus squamata ‘Blue Star’)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Ben Skála
A törpe boróka (Juniperus squamata ‘Blue Star’), terülő növekedésű, kistermetű boróka. A kissé lapos, kerekded formájú növény, maximális magassága 40cm körül van, ezért jól illeszkedik sziklakertekbe, valamint alkalmas rézsűk és sírok beültetésére is.
Ültetésekor figyeljünk rá, hogy ne ültessük meszes talajba, mivel mészérzékeny növény. Hőmérséklet igénye alacsony, míg fényigénye átlagosnak mondható.
Világos, de ne tűző napos helyet keressünk számára. Kedveli a párás környezetet, és öntözést is igényel. A kellemes párás környezetet, az öntözéssel, valamint a talajtakaró réteg, nedvesítésével biztosíthatjuk számára.
23. Erdei borostyán (Hedera helix)
Kép forrása: Pixabay.com
Az erdei borostyán (Hedera helix) kúszó növekedésű, örökzöld, évelő növény. Alkalmas kerítések, épületek, fák, befuttatására, valamint talajtakaró növényként is megállja a helyét. Rendkívül mutatós, élénk és sötétzöld kissé szív alakú, 5 karéjos leveleivel.
A borostyánnak nincsenek különleges igényei a talaj tekintetében, beéri a hagyományos kerti talajjal. Hőmérséklet igénye alacsony, fényigénye közepes.
Válasszunk számára, világos, félárnyékos helyet, ahol a tűző nap nem igazán érheti. Páratartalom és vízigénye is közepesnek mondható, szárazabb, aszályos időszakokban, érdemes öntözéssel pótolnunk a nedvességet.
A borostyán növekedése, tápanyagigényes folyamat, ezért biztosítani kell számára megfelelő tápanyag utánpótlást. Ahhoz, hogy elkerüljük a borostyán elburjánzását, érdemes metszeni is, amit tavasszal és nyáron is elvégezhetünk.
Talajtakaró lombhullatók
24. Kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)
Kép forrása: Flickr / Szerző: manuel m. v. / Licence: CC BY-SA 2.0
A kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis), egy vízszintesen elterülő növekedésű, mutatós piros bogyóival díszítő talajtakaró cserje, mely Kínában őshonos.
Maximális magassága 60-80cm körül van, ágrendszere szinte vízszintesen álló ágakból áll. Ültethetjük talajtakaróként, de rézsűk és előkertek beültetésére is jó választás lehet.
Díszítőértékét ősszel hozott, élénk piros bogyós termései, valamint apró, fényes, kerek formájú elszíneződő levelei adják. További előnyös tulajdonsága, hogy nem különösebben igényes növény, gondozása egyszerű.
Ültetésekor napos, világos vagy félárnyékos helyet válasszunk számára, jó vízáteresztő talajba ültessük. Jól tolerálja a szárazságot, elég csak a fiatalabb növényeket öntözni, vagy hosszabb, tartós szárazságban adni neki egy kis vizet.
Csak a beteg és elhalt hajtásait kell eltávolítani, egyéb metszést nem igényel. Betegségek közül a tűzelhalás, kártevők közül a levéltetvek támadhatják meg. Szaporítani dugványozással lehet.
25. Cserjés pimpó (Potentilla fruticosa)
Kép forrása: Flickr / Szerző: beautifulcataya / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
A cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) alacsony, inkább szélesre növő lombhullató cserje, amely főként talajtakaró növényként, valamint nyíratlan sövényként funkcionálhat a kertben. Ágrendszere, valamint apró, zöld színű levelek alkotta levélzete szinte áthatolhatatlan.
Nemcsak lombozatával díszít, nyáron ötszirmú, sárga, narancssárga, fehér vagy rózsaszín virágokkal örvendeztet meg minket. A különféle színváltozatú fajták közül a sárga a leginkább ellenálló.
A cserjés pimpó egyszerűen nevelhető, ellenálló, nem túl igényes cserje. Ültetési helyéül, világos és tűző napos helyet egyaránt választhatunk.
A talaj típusára egyáltalán nem kényes, a rosszabb minőségű talajokban is szépen fejlődik. Fehér virágú változata a savasabb kémhatású talajt kedveli. Jó szárazságtűrő képességű növény.
Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny. Metszeni nem kell, visszavágni a tavaszi hajtás előtt lehet, abban az esetben, ha rosszabbul virágzik. Szaporítani nyáron lehet hajtásdugványozással.
Képek forrása:
Pixabay.com
Wikipédia / Szerző: Jerzy Opioła
Wikipédia / Szerző: Popperipopp
Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens
Wikipédia / Szerző: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz
Wikipédia / Szerző: JJ Harrison
Wikipédia / Szerző: Ryan Kaldari
Wikipédia / Szerző: Emőke Dénes
Wikipédia / Szerző: David J. Stang
Flickr / Szerző: pittigliani2005 / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
Flickr / Szerző: Stefano / Licence: CC BY-NC-SA 2.0
Flickr / Szerző: Cliff / Licence: CC BY 2.0
Flickr / Szerző: Leonora (Ellie) Enking / Licence: CC BY-SA 2.0
Flickr / Szerző: SuperFantastic / Licence: CC BY 2.0
Flickr / Szerző: manuel m. v. / Licence: CC BY-SA 2.0
Flickr / Szerző: beautifulcataya / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
Geograph.org.uk / Szerző: Jonathan Billinger / Licence: CC BY-SA 2.0
Forrás: Botanikaland – Terülőrózsa
