3 tény a csőszivattyúkról

A neve alapján lehet valami fogalmunk arról, hogy mire is való a csőszivattyú. Sokkal több mindenre, mint először gondolnánk. A ház vízellátását is biztosítani tudja, ha arra szükség van. Az alábbiakban megnézünk három tényt a csőszivattyúval kapcsolatban, így már tudjuk majd, hogy milyen szivattyút keressünk a ház körüli teendőkhöz.

A csőkutak elsőszámú szivattyúja a csőszivattyú

Kezdjük a csőszivattyúval kapcsolatos legkézenfekvőbb ténnyel. Az ásott és fúrt kutak esetében más és más szivattyúkat kell használni. A csőkutaké a csőszivattyú. A csőkútban az a jó, hogy sokkal mélyebbről hozza fel a vizet, mint egy ásott kút. A csőkút már képes elérni a rétegvizet, ami emberi fogyasztásra is alkalmas. Nemcsak az öntözést lehet vele megoldani, hanem egy ház teljes vízellátását is.

Bár Magyarország még nem tart ott, mint néhány afrikai vagy dél-amerikai, ahol vezetékes víz híján ki van számolva napi vízadag, azért mi is tapasztaltunk már olyat, hogy kisebb sugárban érkezett a víz a csapból.

Ha néha javítás vagy csőtörés miatt elzárják a vizet, akkor érezhetjük igazán, hogy mekkora kincs a tiszta ivóvíz, valamint az, hogy nekünk ehhez csak a csapot kell megnyitni. A kerti kutak egyre inkább felértékelődnek a klímaváltozás miatt. Ha biztonsági tartaléknak ott egy kút, amiből bármikor tudunk vizet nyerni, akkor nyugodtabban vághatunk neki a nyárnak.

A klímaváltozás mellett a nagyvárosok körüli agglomerációs területen azért is akadozhat a vízellátás, mert a túl sok kiköltöző miatt a vízrendszer nem bírja a terhelést. Ez több településen is probléma főleg Budapest környékén.

Mindezekből látható tehát, hogy számos előnye van egy kerti kútnak. Kisgyerekes családok is nyugodtan gondolkozhatnak ebben, hiszen ma már a kútfúrás nem csak a régről ismert széles, ásott kutat jelenti.

Az valóban hordozott magában veszélyeket is, hiszen hiába volt a tetején esetleg valamilyen zárófedél, könnyen beleeshetett bármi. Ezzel szemben a fúrt kutak 100 mm-es szélessége nagyon biztonságos, hiszen igazából egy csőről van szó.

Homoktűrő változata simán elbánik a kisebb homokszemcsékkel, ezt pedig a lebegő járókerékrendszer biztosítja. A kutakban egy minimális szennyeződéssel néha számolni kell. Az minden egyes típusnál meg van adva, hogy mennyi maximális homoktartalmat bír el.

Öntözéshez, tűzoltó rendszerekhez, társasházak vízellátásához is remekül használhatók

A csőszivattyúk nemcsak a csőkutakban használhatók, hanem az öntözőrendszerekben is. Az a legideálisabb, ha öntözést kútról tudjuk megoldani. Ehhez ivóvizet használni egyre nagyobb pazarlás, ráadásul igen költséges is.

A csőszivattyúval való öntözésben az a jó, hogy egyszer nagyobb kiadás a kút fúratása, és az öntözés beszerelése, de onnantól kezdve nagyon költséghatékonyan és környezetkímélő módon tudjuk zölden tartani a kertet.

Ahhoz, hogy az öntözés valóban hatékony legyen figyelni kell néhány dologra. A déli napon végzett öntözés például nem eredményes, hiszen a nagy melegben a víz nagy része hamar távozik, elpárolog, a növényeknek pedig kevés jut. Az esti órákban jó locsolni.

A technika is egyre nagyobb mértékben van a segítségünkre, hiszen ma már olyan locsolórendszerek is telepíthetők, amik érzékelik, ha nedves a föld, például esett az eső, és olyankor nem indulnak be “feleslegesen”. Ez a funkció akkor is nagyon praktikus, ha elutazunk, és a beprogramozott öntözőrendszer magára marad.

Ha valahol még fontos, hogy megfelelő nyomással és vízsugárral jöjjön a víz, akkor az a tűzoltás. A nagy tartályokból valahogy el kell jutnia a víznek a tűzoltás helyéig. Egy tűzoltásnál minden perc számít, hiszen nagyon hamar el tud harapózni egy lakástűz is.

A társasházakban, ahol több lakás vízhasználatát kell zökkenőmentesen megoldani, szintén használható a csőszivattyú. Itt az a nehézség, hogy párhuzamosan több család is használhatja a vizet, ezért a megfelelő nyomás nagyon fontos.

A merülési mélységük akár 150 méter is lehet

A csőszivattyúk többek között azért is a csőkutak szivattyúja, mert sokkal mélyebbről tud vizet felhozni. Sok más jellemzőjük is van még, például az, hogy rendkívül keskenyek. Az ásott kutak általában szélesebbek, a fúrt kutak viszont 125 mm körül mozognak.

A csőszivattyúk szivattyúháza és tengelye legtöbbször rozsdamentes acél, a járókerék és a diffúzor pedig noryl (műanyag).

A csőszivattyúk víz alatt dolgoznak, így szinte teljesen hangtalan a működésük. Bár ezek a szivattyúk nem a lakáson vagy házon belül működnek, hanem a kertben, azért nem baj, hogy nem zúgnak hangosan a veranda mellett.

Azért is ilyen nagy a csőszivattyúk merülési mélysége, mert maguk a csőkutak is sokkal mélyebbek, mint a fúrt kutak. A fúrt kutak általában 20-30 méter között vannak, míg a fúrt kutak akár 120 méterig is leérhetnek.

Kép forrása: IStockphoto.com

Hirdetés (X)