Bangita (Viburnum) gondozása
A bangita (Viburnum) bemutatása
A bangita (Viburnum) nemzetség számos lombhullató és örökzöld cserjét, valamint fát foglal magában, melyek Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában, valamint Dél-Amerika egy kisebb részén is előfordulnak.
Magyarországon a kányabangita (Viburnum opulus) és az ostormén bangita (Viburnum lantana) őshonos, de számos más fajjal is találkozhatunk.
Cikkünkben 12 bangita (Viburnum) fajt gyűjtöttünk össze, és mutatunk be képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt.
1. A ráncoslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum) bemutatása, gondozása
A ráncoslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum), terebélyes, kb 3-4 méteres magasságot elérő cserje, amely cserjecsoportba, valamint szoliterként is ültethető.
Tavasz végén, nyár elején nyílnak mutatós fehér virágai. Később piros, majd fekete színben pompázó bogyós termést hoz, melyek enyhén mérgezők. A virágok hátteréül, a durva felületű, érdes, hosszúkás alakú levelekből álló levélzet szolgál.
A ráncoslevelű bangita, jó ellenálló képességű, viszonylag igénytelen növény. Sokféle talajtípust tolerál, elviseli a városi környezetet, szennyezett levegőt és betegségekre valamint kártevőkre sem igazán érzékeny.
A talaj tekintetében nem válogatós, de legjobban, a tápanyagban, humuszban gazdag, kissé nyirkos, jó vízáteresztő képességű talajokat kedveli.
Száraz, meleg nyári időszakokban, érdemes öntözni, jó szolgálatot tesz, ha talajtakarást is alkalmazunk, ez segít tovább megőrizni a talaj nedvességtartalmát.
Ültetési helyéül napostól az árnyékosig lényegében bármilyen helyet választhatunk. Szaporítani dugványozással lehet a legegyszerűbben, a nyár folyamán félfás dugványokkal szaporíthatjuk.
2. Tavaszi bangita (Viburnum x burkwoodii) bemutatása, gondozása
A tavaszi bangita (Viburnum x burkwoodii) kb. 1,5-2 méteres magasságot elérő cserje, amely, csak kemény teleken veszíti el levélzetét, télizöld növény. Lombozatát lándzsa alakú, sötétzöld, fényes felületű, molyhos fonákú levelek alkotják.
Kellemes illatú, fehér álernyős virágzatát, a tavasz első felében hozza. Jól alkalmazható a kertben szoliter növényként, sövényként, cserjesor részeként és háttérnövényként is ültethető.
Virágaiból eleinte piros, majd fekete színű bogyótermés fejlődik, amely mérgező hatású. Termést azonban csak akkor hoz, ha a közelében másik fajta bangita is van, önmagában nem terem.
Ültetési helyéül napos, világos vagy félárnyékos helyet keressünk. Talajok közül legjobban a jó vízáteresztő képességű, humuszos, kissé nyirkos talajt kedveli, de alapvetően nem túl igényes a talajjal szemben.
A fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek, az idősebb példányok jól bírják az átmeneti szárazságot. Az ország hidegebb részein, valamint fiatalabb korában érdemes takarással védeni az erősebb téli fagyoktól.
Metszést a sérült, beteg vagy elöregedett ágak eltávolításán kívül nem igényel. Kártevők közül időként megtámadhatják a levéltetvek, valamint levélfoltosodás is előfordulhat. Szaporítani dugványozással, bujtással és oltással is lehet.
3. Illatos bangita (Viburnum carlesii) bemutatása, gondozása
Az illatos bangita vagy Carles bangita (Viburnum carlesii) lombhullató cserje, melyet lassú növekedés jellemez. A kifejlett növény kb. 2 méteres magasságot és szélességet érhet el. A Japánban és Koreában őshonos növény, főként virágzatával, valamint őszi lombszínével lehet kertünk dísze.
Bogernyőben nyíló illatos, hófehér virágai tavasszal nyílnak, piros bimbói is nagyon mutatósak. Levélzetét tojásdad, érdes felületű, fogazott szélű levelek alkotják, melyek ősszel vöröses színben játszanak. Termése vörös, később fekete színű, de nem túl dekoratív.
A legtöbb bangitához hasonlóan, az illatos bangita sem túl problémás növény, igaz néha megtámadhatják levéltetvek és előfordulhat levélfoltosodás is. Ültetési helyéül, napos, világos helyet válasszunk, de félárnyékban is boldogul.
A talajjal szemben nincsenek különleges igénye, egyedül a túlságosan lúgos kémhatású talajt nem szereti. A fiatal növényeket rendszeresen kell öntözni, az idősebb növényeket elég csak tartósan száraz időszakokban.
Szaporítani nyáron lehet dugványozással.
4. Korai bangita (Viburnum farreri) bemutatása, gondozása
A korai bangita (Viburnum farreri) kb. 3 méteres maximális magasságot elérő, kissé gömbölyded lombhullató cserje, mely Kínában őshonos. A kertészetek alacsonyabb termetű, törpe változatát is forgalmazzák.
A rózsás bangita vagy illatos bangita néven is ismert növény felálló hajtásain sötétzöld színű, kihajtáskor bronzos árnyalatú, erősen erezett levelek sorakoznak.
A növény fő díszét halványrózsaszín vagy fehér színű tölcséres virágai adják, melyek a tél legvégén, valamint koratavasszal nyílnak kellemes illatot árasztva. Nagyon ritkán vöröses, később fekete színű termést is hoz.
A rózsás bangita, napos, világos helyen, tápanyagban gazdag, üde talajban fejlődik legszebben, de tolerál valamennyi árnyékot és nem túlzottan kötött vagy túl száraz talajba ültetve is boldogul. Ha túlzottan meszes a kert talaja, ültetés előtt savasítani kell.
Az ültetést követő néhány évben viszonylag lassan fejlődik, de később ellenálló, strapabíró cserjévé válik. A fiatal példányok rendszeres öntözést igényelnek, az idősebb növényeket elég szárazságban öntözni. Sérült vagy elöregedett hajtásait a virágzás után lehet levágni.
Betegségek közül időnként levélfoltosodás jelenhet meg, de alapvetően nem kényes a betegségekre és kártevőkre. Szaporítani dugványozással lehet.
5. Labdarózsa (Viburnum opulus ‘Roseum’) bemutatása, gondozása
A labdarózsa (Viburnum opulus ‘Roseum’) kb. 3-4méteres magasságot elérő rendkívül mutatós díszcserje, mely a bangiták nemzetségébe sorolható. Dús levélzete, valamint tavasszal nyíló pompás virágzata jelentős díszítőértékkel bír.
Gömb formájú, apró virágok alkotta fehér virágai tavasszal, heteken keresztül nyílnak. Karéjozott levelei sötétzöld színűek, ősszel narancsos, pirosas árnyalatban játszanak. Érdekessége, hogy a többi bangitától eltérően, nem hoz termést.
A labdarózsa viszonylag egyszerűen nevelhető növény, a legfontosabb teendő vele kapcsolatban, hogy néha meg kell kicsit ritkítani kusza ágrendszerét, ezt még rügyfakadás előtt kell elvégezni. Ültetési helyéül napos, világos, vagy félárnyékos helyet egyaránt választhatunk.
Talajok közül leginkább a tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő, kissé nedves talajokat szereti. Utóbbit, mérsékelt öntözéssel biztosíthatjuk számára.
Betegségekre nem érzékeny, a kártevők közül a levéltetvek gyakran célba veszik. Szaporítani dugványozással lehet zöld, vagy félfás dugvánnyal.
6. Téli bangita (Viburnum tinus) bemutatása, gondozása
A téli bangita, babérbangita vagy örökzöld bangita (Viburnum tinus) kb. 2,5 méteres maximális magasságot elérő, gömbölyded formájú, bokros cserje, mely hazánkban is áttelel védett fekvésbe ültetve.
Ha olyan növényt keresünk az előkertbe, amely nagyon mutatós, és nem nő túl nagyra, akkor a téli bangita jó választás. Cserjecsoportok részeként vagy szoliterként szintén ültethető. A növény levélzetét sötétzöld színű, hosszúkás, tojásdad, fényes felületű levelek alkotják.
A pirosló hajtásvégeken nyílnak félgömb alakú bogernyőben nyíló fehér virágai jellemzően kora tavasszal, enyhe telek már tél végén. Télen rózsaszín bimbós állapotban díszítik a növényt. Ősszel kék-fekete bogyós termést is hoz.
A téli bangita napos, világos, félárnyékos helyre is ültethető, legszebben humuszban gazdag, jó vízáteresztő képességű talajba ültetve fejlődik.
Bár hazánkban is átvészeli a teleket érdemes tövét takarással óvni az erősebb fagyoktól. A fagykárt szenvedett hajtásokat tavasszal lehet eltávolítani.
Betegségek közül a levélfoltosodás, kártevők közül a pajzstetvek és a levéltetvek támadhatják meg. Szaporítani dugványozással lehet.
7. Prágai bangita (Viburnum x pragense) bemutatása, gondozása
A prágai bangita (Viburnum x pragense) kb. 3 méteres maximális magasságot elérő, kissé széles örökzöld díszcserje, mely szoliterként, vagy sövényként is ültethető. Dús levélzetét hosszúkás, sötétzöld színű, fényes felületű redőzött levelek alkotják.
Illatos méh és pillangócsalogató bogernyőben nyíló fehér virágai, tavasz végén valamint a nyár első felében pompáznak.
A prágai bangita jó várostűrő, ellenálló és nem túl problémás növény, napos, világos és félárnyékos helyre is ültethető.
Legszebben humuszban gazdag semleges vagy enyhén savas kémhatású talajba ültetve fejlődik legszebben. Átlagos vízigényű növény, a fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek, az idősebb példányok ellenállóbbak.
Az idősebb növényeket szélszerű időnként megritkítani. Betegségek és kártevők jellemzően nem támadják meg. Szaporítani oltással és dugványozással lehet.
8. Redőslevelű bangita, keleti bangita (Viburnum plicatum) gondozása
A redőslevelű bangita vagy keleti bangita (Viburnum plicatum) kb. 2-3 méteres magasságot elérő és hasonlóan széles, vízszintes ágrendszerű lombhullató cserje, mely adottságai miatt leginkább szoliter növényként ültethető.
Tavasszal bogernyőben nyíló hófehér virágaival, ősszel, lombszínével valamint bogyós termésével díszít. Bogyói a madarak számára kedvelt csemegék. Levélzetét erősen erezett, tojásdad levelek alkotják, melyek ősszel bordós színben játszanak.
A redőslevelű bangita napos, világos, félárnyékos helyre is ültethető növény, mely humuszos, jó vízáteresztő talajba ültetve fejlődik legszebben.
Világos, napos helyen intenzívebb a virágzása és szebb az őszi lombszíne, a tűző napot viszont csak rendszeres öntözés mellett tolerálja, napperzselésre érzékeny. Rendszeres metszést nem igényel. Szaporítani dugványozással lehet.
9. Törpe bangita (Viburnum davidii) bemutatása, gondozása
A törpe bangita (Viburnum davidii) kb. 1-1,5 méteres maximális magasságot elérő, alacsony bokrot képező, kompakt növekedésű örökzöld díszcserje, mely télen levélzetével, tavasszal virágaival, később pedig különleges kék terméseivel díszít.
A növény levélzetét, bőrszerű, erősen erezett hosszúkás levelek alkotják. Apró, fehér ernyőt alkotó virágai a tavasz második felében nyílnak. Kék színű termései a virágzás után fejlődnek ki és hosszan díszítik a növényt.
A törpe bangita napos, világos, félárnyékos helyre is ültethető, a félárnyékos fekvés a legideálisabb számára. Legszebben tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű semleges vagy savas kémhatású talajba ültetve fejlődik.
Bár hazánkban is átvészeli a teleket érdemes tövét takarással óvni az erősebb fagyoktól. Metszésként elég eltávolítani a beteg és az elhalt hajtásait.
Betegségek közül a levélfoltosodás károsíthatja, kártevők ritkán támadhatják meg. Szaporítani dugványozással lehet.
10. Kányabangita (Viburnum opulus) bemutatása, gondozása
A kányabangita (Viburnum opulus) bokros növekedésű kb. 2méteres maximális magasságot elérő virágzó, lombhullató cserje.
Tavasz végén, és a nyár első felében, bogernyőben nyíló hófehér virágaival, később piros bogyós termésével, valamint őszi piros lombszínével díszít. Termése akkor fejlődik csak, ha legalább kettő, genetikailag eltérő növényt telepítünk.
A lombozatot alkotó levelek, karéjosak, sötétzöld színűek. Szoliterként, valamint csoportosan ültetve is jól mutat. Kb. 1méteres magasságot elérő törpe változatát is forgalmazzák, amely szép gömbkoronájával, fehér virágával, és piros termésével díszít.
A kányabangita nem túl igényes, egyszerűen nevelhető növény. Ültetési helyéül napos, világos és félárnyékos helyet egyaránt választhatunk. A talaj típusára egyáltalán nem kényes, egyedül az a fontos, hogy jó vízáteresztő képességű talaj legyen.
Vízigénye átlagos, érdemes mérsékelten öntözni, annál is inkább, mert a szárazság kedvez a kártevők megjelenésének.
Metszeni nem kell, ha mégis szeretnénk metszeni, akkor arra legjobb időpont a tavasz. Szaporítani magról, valamint félfás és fás dugványról is lehet.
11. Kikeleti bangita (Viburnum x bodnantense) bemutatása, gondozása
A kikeleti bangita (Viburnum x bodnantense) kb. 3méteres maximális magasságot elérő, rendkívül mutatós, korán virágzó cserje. A nem túl terebélyes, inkább felfelé törekvő ágrendszerű növény, tél végén, valamint a tavasz legelején, rózsaszín virágáradatban úszik.
Bugás virágai a lombfakadás előtt pompáznak. Lombozatát, kerekded, barázdált, zöldszínű, kissé bronzos árnyalatú levelek alkotják.
A virágokból piros színű termések is fejlődnek, melyek enyhén mérgező hatásúak. A kikeleti bangita cserjecsoportok mutatós tagjaként, vagy szoliterként ültetve is megállja a helyét.
A kikeleti bangita egyszerűen nevelhető, nem túl problémás növény. Ültetési helyéül védett, világos, vagy félárnyékos helyet egyaránt választhatunk.
A talaj típusára nem kényes, bár legjobban a jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. A beteg, vagy idős ágak eltávolítására a virágzás utáni időszakot válasszuk. Szaporítani ősszel lehet magról, valamint dugványozással, félfás dugvánnyal nyáron.
12. Ostormén bangita (Viburnum lantana) bemutatása, gondozása
Az ostormén bangita vagy ostorménfa (Viburnum lantana) kb. 2-3méteres maximális magasságot elérő rendkívül mutatós, és ellenálló díszcserje, mely Magyarországon is őshonos.
Díszítőértékét lapos bogernyőt alkotó virágai, valamint később kialakuló először piros, majd fekete bogyós termései adják. Fehér virágai tavasz végén, valamint nyár elején nyílnak.
Termése nem alkalmas emberi fogyasztásra, enyhén mérgező. Levélzetét kerekded sötétzöld levelek alkotják.
Az ostormén bangita nagyon hálás, egyszerűen gondozható, igénytelen növény. Ültetési helyéül, napos, világos és félárnyékos helyet egyaránt választhatunk.
A talaj típusára egyáltalán nem kényes, egyedüli szempont, hogy a talaj jó vízelvezető legyen, akár meszes talajba is ültethetjük.
Jó szárazságtűrő képességgel rendelkezik, de nagyobb szárazságok idején érdemes egy kicsit öntözni. Metszeni nem kell, ha mégis szeretnénk kicsit alakítani, azt a virágzás után tegyük.
Kártevőkre nem igazán érzékeny, bár alkalmanként károsíthatják levéltetvek, betegségek közül pedig a levélfoltosodás. Szaporítása magvetéssel és dugványozással is történhet.
Képek forrása: Wikipédia / Szerző: Quartl; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Flickr / Szerző: beautifulcataya / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Wikipédia / Szerző: Kolasiński Marcin; Flickr / Szerző: Maja Dumat / Licence: CC BY 2.0; Wikipédia / Szerző: Retama; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Flickr / Szerző: NatureServe / Licence: CC BY-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: Sten Porse; Wikipédia / Szerző: Lestat; Wikipédia / Szerző: AnRo0002; Wikipédia / Szerző: Meneerke bloem
Forrás: Wikipédia – Bangita