Örökzöldek

A boróka (Juniperus) gondozása és 7 faj bemutatása

közönséges boróka
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Krzysztof Golik

A boróka (Juniperus) nemzetségbe örökzöld cserjéket és fákat sorolhatunk. Cikkünkben 7 boróka (Juniperus) fajt gyűjtöttünk össze, és mutatunk be képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt.

1. Közönséges boróka (Juniperus communis) bemutatása, igényei, gondozása

A közönséges boróka (Juniperus communis) az egyik legelterjedtebb boróka faj, az északi félteke mérsékelt övében sokfelé előfordul, Magyarországon is őshonos.

közönséges boróka

Kép forrása: Flickr / Szerző: Joan Simon / Licence: CC BY-SA 2.0

Változatos megjelenésű örökzöld növény, hímivarú példányai felfelé törekvők, míg a női egyedek bokrosabb, elterülő habitusúak.

A növény főként levélzetével díszít, melyet merev, tűszerű, aromás levelek alkotnak. Termős példányai kékes-fekete színű tobozbogyókat is hoznak, melyek szintén díszítenek.

A kertészetek kínálatában számos fajtájával találkozhatunk, méretük és alakjuk rendkívül változatos.

A közönséges boróka fényigényes növény, mely napos, világos helyen fejlődik szépen. Árnyékos helyen alakja rendezetlenné válik, esetleg el is pusztulhat.

A talaj típusára nem igazán kényes, azonban fontos, hogy jó vízáteresztő képességű talajba ültessük. Egyes fajtái jól tűrik a szárazságot, azonban igazán szépen, akkor fejlődik, ha talaját üdén tartjuk.

Metszeni alapvetően nem szükséges, elég, ha a beteg és az elhalt ágakat levágjuk. Kártevők közül a levéltetveket, valamint a boróka-tarkadíszbogarat lehet megemlíteni, utóbbi, akár el is pusztíthatja a növényt.

Szaporítani dugványozással és magról is lehet, azonban az utóbbi megoldás meglehetősen lassú. A csírázáshoz hideghatásra is szükség van.

2. Nehézszagú boróka (Juniperus sabina) bemutatása, gondozása

nehézszagú boróka

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: H. Zell

A nehézszagú boróka (Juniperus sabina) természetes élőhelyén kb. 3-4 méteres maximális magasságot elérő, jellemzően ennél alacsonyabb szélesen elterülő, kúszó cserje, ritkábban bokorfa.

Hajtásai megdörzsölve erőteljes illatot árasztanak innen ered magyar elnevezése. Pikkelylevelei fajtától függően zöldek, kékeszöldek és krém-fehér tarkák is lehetnek. Termése hamvas bevonatú, kerekded alakú, kékesfekete színű toboztermés.

A kertészetek kínálatában a nehézszagú boróka számos fajtájával találkozhatunk, melyek az alapfajnál alacsonyabb termetűek. Talajtakaró növényként, rézsűkre esetleg szoliterként is ültethetjük őket.

A nehézszagú boróka egyszerűen nevelhető, jó várostűrő növény, mely tolerálja a városok szennyezett levegőjét, valamint a szárazságot is.

Fényigénye miatt napos, világos helyre ültessük. A talajjal szemben sincsenek különleges igényei, sokféle talajtípusban megél. Jó vízáteresztő képességű, mérsékelten nedves talajban szépen fejlődik.

3. Henye boróka (Juniperus horizontalis) bemutatása, gondozása

henye boróka

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: David J. Stang

A henye boróka vagy kúszóboróka (Juniperus horizontalis) Észak-Amerika északi részén, Kanadában valamint az USA egyes államaiban őshonos örökzöld növény.

Alacsony termetű, terülő növekedésű boróka faj, 2-3 méteres hosszúságot is elérő hajtásai a földön fekszenek. Hajtásait tűlevelek és pikkelylevelek borítják, melyek általában kékeszöld vagy szürkészöld árnyalatban játszanak. Termése hamvas-kék színű tobozbogyó.

A kertészetek kínálatában rengeteg fajtájával találkozhatunk, ezek között szoliterként, talajtakaróként, sziklakerti növényként ültethető fajtákat egyaránt találunk. Terülő habitusa, és egyszerű gondozása miatt rézsűk és sírok beültetésére is alkalmas.

A henye boróka egyszerűen nevelhető fényigényes növény, mely napos, világos helyen érzi magát a legjobban, egyes fajták esetében a legszebb színárnyalatot is napos helyen kapjuk.

A talaj típusával szemben sincsenek különleges igényei, a jó vízáteresztő képességű, mérsékelten nedves talajokat kedveli legjobban, de alapvetően sokféle talajtípust tolerál, és a városi környezetet, szennyezett levegőt is elviseli.

A szárazságot is jól bírja, azonban a telepítést követően, valamint a meleg nyári száraz időszakokban meghálálja, ha öntözzük.

4. Fövenyboróka (Juniperus conferta) bemutatása, gondozása

fövenyboróka

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz

A fövenyboróka (Juniperus conferta) Japánban őshonos, alacsony termetű, terülő növekedésű örökzöld.

Növekedése során, kúszó ágrendszerével sűrű szőnyeget alkot, emiatt kitűnő talajtakaró növény. Rézsűre, sziklakertbe, kőfalra, támfal tetejére, kőedénybe vagy akár szoliterként egyaránt ültethető.

A fövenyboróka egyszerűen nevelhető növény, mely napos, világos helyre ültethető. Sokféle talajtípust tolerál, a pangó vizet azonban nem szereti, emiatt jó vízáteresztő képességű talajba ültessük.

Az idősebb, begyökeresedett példányok jó szárazságtűrő képességűek. A frissen ültetett növények, az ültetést követő években azonban még rendszeres öntözést igényelnek, hogy fejlődhessen a gyökérzetük. Ez biztosítja, hogy később jól tolerálják a szárazabb időszakokat is.

5. Törpe boróka (Juniperus squamata ‘Blue Star’) bemutatása, gondozása

törpe boróka

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Ben Skála

A törpe boróka (Juniperus squamata ‘Blue Star’) kb. 0,5 méteres magasságot és szélességet elérő, terülő ágrendszerű, lassú növekedésű himalájai boróka fajta.

Koronája tömött, eleinte gömb később szabálytalan alakú. Ezüstös színű szúrós levelei télen lilás árnyalatot kapnak. Változatosan felhasználható örökzöld, sziklakertbe, sírra, talajtakaróként vagy balkonládába is ültethetjük.

Ültetési helyéül napos, világos helyet válasszunk, annál is inkább, mert árnyékos fekvésben pajzstetvek támadhatják meg. Az ültetést követő időszakban, valamint a nyári meleg és száraz időszakokban öntözést igényel.

Jó vízáteresztő képességű, semleges vagy savanyú talajba ültessük. Ne ültessük meszes talajba mivel, megsárgulhat vagy akár el is pusztulhat a növény!

6. Kínai boróka (Juniperus chinensis) bemutatása, gondozása

kínai boróka

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Forest & Kim Starr

A kínai boróka (Juniperus chinensis) Kelet-Ázsiában őshonos, a ciprusfélék családjába tartozó örökzöld. Eredeti élőhelyén akár 20 méteres magasságot is elérő, többnyire kúp alakú fa.

Hazánkban jellemzően 5-10 méteres nagyobb bokorrá fejlődik. Ágvégei bókolva lehajlanak. Hajtásai szúrós tűlevelek és pikkelylevelek nőnek váltakozva. Toboztermése bogyószerű, hamvas-kék árnyalatú.

A kínai boróka számos fajtáját megtalálhatjuk a kertészetek kínálatában, melyek között szoliterként, talajtakaróként, sövényként valamint cserjecsoportba ültethető fajták is vannak.

A kínai boróka jó adottságú, növény, mely tolerálja a városi környezetet, szennyezett levegőt is. Meleg és fényigényes növény, napos, világos helyre ültessük.

A talaj típusára alapvetően nem kényes, szinte bármilyen átlagos talajban jól fejlődik, ha az nem túl kötött. Ha tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű humuszos talajba ültetjük, meghálálja.

A fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek, az idősebb példányok azonban többnyire már jó szárazságtűrő képességűek.

A kínai boróka viszonylag ellenálló fajta, azonban az almatermésűekre is veszélyes rozsdagomba időnként megtámadhatja. Szaporítani dugványozással, félfás dugvánnyal lehet.

7. Virginiai boróka (Juniperus virginiana) bemutatása, gondozása

virginiai boróka

Kép forrása: Pixabay.com

A virginiai boróka (Juniperus virginiana) lassú növekedésű örökzöld cserje, vagy fa, mely Észak-Amerikai keleti vidékein őshonos. Az alapfaj fiatalon karcsú, később szétterülő formájú.

A kertészetek számos változatot forgalmaznak, oszlopos és elfekvő ágú, zöld, sárgászöld és acélkék pikkelylevelű fajták közül is választhatunk.

Szoliterként, valamint sövényként is ültethető. Termős példányai kék színű, fehér viasszal bevont tobozbogyókat hoznak, melyet a madarak szívesen fogyasztanak.

A virginiai boróka napos helyen, lúgos, semleges vagy enyhén savas talajba ültetve fejlődik legszebben. Lehullott leveleivel saját maga is lúgosítja a talajt. Legjobban a párás, csapadékos környezetet szereti, de jól alkalmazkodik az ettől eltérő körülményekhez.

Betegségek közül időnként megtámadja a rozsdagomba. Szaporítani dugványozással lehet.

Képek forrása: Flickr / Szerző: Joan Simon / Licence: CC BY-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: H. Zell; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Wikipédia / Szerző: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz; Wikipédia / Szerző: Ben Skála; Wikipédia / Szerző: Forest & Kim Starr; Pixabay.com

Comments are closed.

Friss cikkek innen:Örökzöldek