fokföldi kékmargitvirág

A fokföldi kékmargitvirág (Felicia amelloides) bemutatása, gondozása

fokföldi kékmargitvirág

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Krzysztof Golik

A fokföldi kékmargitvirág (Felicia amelloides) hazánkban közepes termetű, eredeti élőhelyén Dél-Afrikában akár 1 méteres magasságot is elérő, bokros növekedésű, örökzöld félcserje. Fagyérzékeny növény, ezért Magyarországon elsősorban egynyári növényként tartjuk, de világos, fagymentes helyen átteleltethető.

Levélzetét érdes tapintású, lándzsa alakú zöld vagy fehértarka levelek alkotják. Margarétára emlékeztető világoskék virágai a szárak végén nyílnak, nagyon hosszan, tavasz végétől egészen az első fagyokig pompáznak.

A fokföldi kékmargitvirág napos, világos, esetleg félárnyékos fekvésben, lazább szerkezetű, homokos, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik legszebben. Átlagos vízigényű növény, rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel, a pangó vizet rosszul tűri.

Hosszabb virágzásra ösztönözhetjük, ha folyamatosan eltávolítjuk az elhervadt virágokat. Betegségekre nem érzékeny, a kártevők közül időnként problémát okoznak a levéltetvek és a viaszos pajzstetvek.

1-2 évente érdemes megfiatalítani, amit legegyszerűbben tőosztással tehetünk meg. Szaporítani dugványozással és magvetéssel lehet.

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Krzysztof Golik

Comments are closed.

Friss cikkek innen:Dísznövények