Fűszercserje (Calycanthus) gondozása

Bejegyzésünkben 2 fűszercserje (Calycanthus) fajt mutatunk be képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt.

1. Illatos fűszercserje (Calycanthus floridus) bemutatása, gondozása

Az illatos fűszercserje (Calycanthus floridus) kb. 2-3méteres maximális magasságot elérő kellemes illatú, dekoratív lombhullató cserje. Díszítőértékét tavasz végén, valamint a nyár első felében nyíló mély bordó virágai, valamint őszi élénksárga lombszíne adják.

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Phyzome

Termést is hoz, bár ez hazánkban csak elvétve fordul elő. Lombozatát, kerekded, kissé hegyes végű, üde zöld levelek alkotják. Nevét onnan kapta, hogy virága, levele és kérge is szegfűbors illatot áraszt.

Az illatos fűszercserje tápanyag és vízigényes növény. Lehetőség szerint tápanyagban bővelkedő, jó vízáteresztő, humuszos talajba ültessük. Ültetési helyéül, világos, napos védett helyet keressünk, mivel az erősebb téli fagyok károsíthatják. Szereti, ha földje nedves, ezért rendszeres öntözést igényel.

Szaporítani nyáron lehet zölddugványozással és bujtással, valamint magvetéssel a magok érését követően.

2. Nyugati fűszercserje (Calycanthus occidentalis) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: peganum

A nyugati fűszercserje (Calycanthus occidentalis) kb. 3-4méteres magasságot elérő bokros habitusú lombhullató cserje, mely Kalifornia államban őshonos. Az aromás levélzettel és kéreggel rendelkező növény eredeti élőhelyét a patakok, folyók partja jelenti.

Borvörös, kellemes illatú érdekes formájú virágai nyáron díszítenek. Levélzetét dörzsölésre fűszeres illatot árasztó, nagyméretű, fényes, érdes felületű levelek alkotják.

A nyugati fűszercserje tápanyag és vízigényes növény. Lehetőség szerint tápanyagban bővelkedő, jó vízáteresztő, humuszos talajba ültessük. Ültetési helyéül, világos, napos védett helyet keressünk, mivel az erősebb téli fagyok károsíthatják.

Szereti, ha földje nedves, ezért rendszeres öntözést igényel. Szaporítani zölddugvánnyal és magról lehet.

Képek forrása: Wikipédia / Szerző: Phyzome; Wikipédia / Szerző: peganum