Kesudió termesztése
A kesudió bemutatása
A kesu (Anacardium occidentale) kb. 5-10 m-es magasságot elérő örökzöld növény, mely Közép-Amerikától Észak-Brazíliáig őshonos, a szömörcefélék családjába tartozik.
A világ számos pontján, trópusi területein termesztik, a legnagyobb kesu termesztők közé Brazília, India, Nigéria, Mozambik, Indonézia és Tanzánia tartozik.
A kesu virágzata 15-20 cm-es sárga vagy rózsaszín árnyalatú bugavirágzat. Valódi termése a kesudió, húsos „gyümölcse” a kesualma, mely tulajdonképpen a virágkocsány megvastagodása, ennek alján helyezkedik el a kesudió.
A kesualma lédús, szúrós illatú világos húsú, héja vékony, pergamenszerű. Bár fogyasztható, nagyon rövid ideig, néhány napig tárolható. A kesudió vese alakú, hosszúkás 2,5 cm-es mag, melynek belsejét fogyasztjuk. Tápanyagokban és ásványi anyagokban gazdag csemege.
Jelentős mennyiségben tartalmaz nátriumot, káliumot, foszfort, magnéziumot, kalciumot és szelént. E-vitamin és K-vitamin tartalma szintén említésre méltó. Főként telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
A kesudió termesztése, betakarítása
A kesut 1000 m-es magasságig ültetik a trópusi klímájú területeken, a szárazságnak ellenállóbb fák, a forró, több hónapos száraz évszakkal sújtott területeken is gazdagon teremnek.
A kesut ivartalanul vagy magról szaporítják, kertekben vagy ültetvényeken nevelik. A növények 3-5 év után fordulnak termőre, a kifejlett fán 5-50 kg kesudió terem. A betakarítás módja eltérő lehet, attól függően, hogy csak a kesudiót, vagy pedig a kesualmát és a diót is szüretelik.
A kesualmát a diókkal együtt érett állapotban szedik le a fáról, azonban ha csak a kesudiót takarítják be, akkor megvárják, hogy lehulljanak a diók és a földről takarítják be őket.
Képek forrása: Pixabay.com
Forrás: Wikipédia – Kesu