DísznövényekOtthon, Kiskert

A leander metszése – Részletes útmutató

leander
Kép forrása: Pixabay.com
leander

Kép forrása: Pixabay.com

A leander az egyik legismertebb és legnépszerűbb dézsás növényünk, melynek fontos gondozási feladata a metszés.

A leander metszése gyakran fejtörést okoz a kertbarátoknak, a metszés megfelelő időpontjával kapcsolatban is eltérő álláspontokkal lehet találkozni az interneten kutakodva.

Cikkünkben részletesen mutatjuk be a leander metszését, kitérünk a metszés céljára, idejére, valamint a leander alakító, fenntartó és ifjító metszésére is.

Mikor kell metszeni a leandert?

A leander metszésének ideális időpontjával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Nincs egységes álláspont a tekintetben, hogy a tavaszi, teleltetés utáni, vagy a kora őszi, teleltetést megelőző időszak az ideálisabb a metszés elvégzésére.

Mindkét időpontot alkalmas rá, hogy megmetsszük a leandert, azonban azt fontos megemlíteni, hogy ha a tavaszi metszés mellett döntünk, akkor későbbre tolódik a virágzás, túlságosan erős metszés esetén akár el is maradhat.

A kora őszi metszés után még van ideje megerősödni a növénynek a teleltetés előtt. Túl sokáig azonban ne toljuk ki az őszi metszés idejét, mert télen a teleltető helyen kihajthat a növény. Ezek a hajtások azonban gyengék.

Nyáron a folyamatos virágzás érdekében végezhetünk apróbb korrekciókat is. Ez az elnyílt virágok eltávolítását jelenti, mely főként a rosszul megújuló, elnyílt virágokat nem vagy nehezen eldobó leander fajták esetében jelentkezik feladatként.

Szintén ebben az időszakban válhat szükségessé a beteg hajtások eltávolítása is.

Miért kell metszeni a leandert?

leander

Nagyon leegyszerűsítve a metszés célja az ideális növényforma kialakítása, fenntartása, a virágzás ösztönzése, a növényvédelem, valamint a növény megújítása. Kicsit részletesebben az alábbi célokról beszélhetünk a leander esetében:

  • törzses formára szeretnénk nevelni, ezért alakítjuk a metszés során
  • célunk, hogy a növény megőrizze formáját, ezért fenntartó metszésben részesítjük
  • a növény megnyúlt, ezért kompaktabbá szeretnénk tenni
  • a növény túl nagy, kinőtte az edényét, nehezen mozgatható ezért csökkentenénk a méretét
  • a növény elöregedett, egyre kevesebb hajtást és virágot hoz, ilyenkor ifjítjuk
  • a növény alulról felkopaszodott, ilyenkor megújítjuk
  • a növény sűrű, áttekinthetetlen, nehezen kezelhető, virágai aprók, ilyenkor ritkítjuk
  • betegség miatt, növényvédelmi célból metsszük

A fentieket is figyelembe véve, a metszés szempontjából három főbb csoportot különíthetünk el, ezekről lesz szó a későbbiekben:

  • alakító metszés
  • fenntartó metszés
  • ifjító metszés

A leander alakító metszése

leander

Kép forrása: Pixabay.com

A leandert változatos méretben és alakban forgalmazzák a kertészetek, ezek a növény már átestek az alakító metszésen. A leander alakító metszésére elsősorban a saját magunk által, például dugványról nevelt példányok esetében lehet szükség.

Az alakító metszés, ahogy a neve is utal rá, arra szolgál, hogy kialakítsuk a megfelelő alakot, gyümölcsfák esetében a koronaformát, amelyet később a fenntartó metszéssel őrzünk meg.

Ideális esetben a dugvány egyágas, nincs rajta oldalelágazás, csúcsi része visszacsípett és maximális hossza kb. 15cm, fele a földben van. Ahogy meggyökeresedik, oldalhajtásokat hoz, jellemzően 3-4 oldalhajtást. Amikor a hajtások kb. 10-15cm-esek lesznek, csípjük vissza a csúcsukat, ez elágazásra serkenti őket.

A második évben két lehetőség közül választhatunk:

  • Feláldozzuk az előző évi hajtások végén megjelenő virágokat a bokrosodás érdekében. Ilyenkor a hajtások felső 1/3-át levágjuk, erős növekedésű leandernél 1/2-ét, gyenge növekedésűnél, pedig csak a hajtás csúcsát csípjük le, ez kb. 2-3cm.
  • Virágozni hagyjuk a leandert, ez a hajtásnövekedés visszaesését eredményezi. Új hajtásokat a virágzás végéig csak tőről fog hozni, a virágzást követően pedig az elszáradt virágok kimetszésének helyén.

Mindkét esetben a tőhajtásokra kell kiemelten figyelni, jellemzően 1-3 tőhajtásra lehet számítani. A tőhajtásokat július végéig hagyjuk növekedni, majd feléig vágjuk vissza őket.

Ideális esetben a 3. évben már szép, dús, bokros formájú a növény, ezt követően már fenntartó metszésben részesítjük. Ha nem megfelelők a körülmények, az alakítás, akár 5-6 évig is tarthat.

A leander fenntartó metszése

leander

Kép forrása: Pixabay.com

A leander fenntartó metszésének fő célja dús virágzás, valamint a szép forma biztosítása. A növény állapotától és céljainktól függően az alábbi módokon metszhetjük a leandert:

  • erősen: a hajtások hosszának 2/3-át, vagy még hosszabb részét eltávolítjuk. Ezt a megöregedett, megnyúlt, nem eléggé bokros leanderek esetében érdemes alkalmazni. Az erős metszés, hajtásnövekedésre ösztönzi a növényt.
  • középerősen: a hajtások hosszának 1/2-ét távolítjuk el. Ez a metszés akkor ajánlott, ha nem vagyunk teljesen elégedettek a növény formájával, kevés virágot hozott, nem eléggé sűrű a tő. A középerős metszésnél kevesebb, de hosszabb és erősebb hajtások fejlődésére számíthatunk, mint az erős metszésnél.
  • gyengén: a hajtások hosszának 1/3-át távolítjuk el, vagy még kisebb részét, a hajtások csúcsát csípjük le. Ezt a metszést akkor célszerű választani, ha elégedettek vagyunk a növény alakjával, de kicsit több virágot szeretnénk látni rajta.
  • nem metszünk: ha nyár végén zöldmetszést végeztünk, és erre a növény nagyon jól reagált, jól viselte a teleltetést, tovább fejlődött, akkor nem szükséges tavasszal metszeni, de ez elég ritka eset.

A metszés előtt nézzük át a növényt:

  • van-e rajta károsító
  • van-e rajta elszáradt ág
  • milyen erősen növekedik, milyen hosszú hajtásokat hoz
  • mennyi virág van a növényen
  • hajtásait mennyire húzzák, húzták el a virágok
  • van-e kuszán fejlődött hajtások
  • érte-e fizikai sérülés a növényt

A fentieket mérlegelve végezzük el a leander fenntartó metszését, az alábbi módon:

  1. Távolítsuk el a beteg hajtásokat, a károkozás mértékétől függően a hajtás egy részét, vagy a teljes hajtást vágjuk le.
  2. Az egészséges részig vágjuk vissza a fizikailag sérült hajtásokat.
  3. A ferdén, kuszán fejlődött hajtásokat vágjuk vissza vagy távolítsuk el.
  4. Távolítsuk el a gyenge tőhajtásokat, évente 1-3 új tőhajtást hagyjunk meg, ezek a legerősebb hajtások legyenek.
  5. Ritkítsuk meg a tövet. Távolítsuk el a gyengébb növekedésű, a túl széli, vagy központi elhelyezkedésű, nagyon öreg, vagy betegséget hordozó hajtásokat.
  6. Vágjuk vissza megmaradt hajtásokat a növény állapotának megfelelő mértékben (erősen, középerősen, gyengén).
  7. Távolítsuk el egyesével a beteg leveleket.
  8. Kezeljük fasebkezelővel a sebeket. A zöld, nem fásodott hajtásokat nem szükséges kezelni, ezek gyorsan gyógyulnak.

A leander ifjító metszése

leander

Kép forrása: Pixabay.com

Idősebb leander esetén, főként, ha már nehezen hoz új hajtásokat, felkopaszodott, „szétesett”, az átültetésen és a gyökérzet megújításán túl, szükségessé válik az ifjító metszés.

Az ifjító metszés célja, hogy újra hajtások nevelésére ösztönözzük a növényt, az eredmény, kompakt, bokros formájú leander lesz. A metszés során, ágról-ágra haladunk és legalább a feléig visszavágjuk őket.

A metszés bár elsőre komplikáltnak tűnhet, ne féljünk tőle, a megfelelő gondozás mellett, a növény korrigálni fogja, ha elkövetünk egy-egy hibát.

Képek forrása: Pixabay.com

Források: Kertember – Kertészkedj Blog – Metszés: Leander metszése; Balkonada – Leander őszi metszése – Bevált praktikák

Comments are closed.

Friss cikkek innen:Dísznövények