gumós macskahere

Ebben a bejegyzésben 2 macskahere (Phlomis) fajt gyűjtöttünk össze, és mutatunk be képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt.

1. Gumós macskahere (Phlomis tuberosa) bemutatása, gondozása

A gumós macskahere (Phlomis tuberosa) magas termetű, gumós gyökerű évelő növény, mely hazánkban is őshonos és védettséget élvez. A kertben magasabb évelőkkel és díszfüvekkel is társíthatjuk, remek látványt nyújtanak együtt.

gumós macskahere

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Stefan.lefnaer

Levélzetét a bíborvörös száron ritkán álló kisméretű, valamint háromszög alakú, durva felületű, szíves vállú tőlevelek alkotják. Rózsaszín árnyalatú, pillangócsalogató virágai több „emeleten” nyílnak tavasz végétől kezdődőnek. Magtokjai szintén díszítőértékkel bírnak.

A gumós macskahere napos, világos helyen, nem túl kötött, például homokos, löszös talajba ültetve fejlődik legszebben. Jól bírja a szárazságot is, de a tartósan száraz időszakokban érdemes mértékkel öntözni.

Betegségekre és kártevőkre nem kimondottan érzékeny, de túlságosan kötött talajba ültetve gyökérrothadás jelentkezhet. Kártevők közül a meztelencsigák tehetnek benne kárt. Szaporítani magról, valamint gumójának szétosztásával és elültetésével is lehet.

2. Cserjés macskahere (Phlomis fruticosa) bemutatása, gondozása

cserjés macskahere

Kép forrása: Flickr / Szerző: Linda De Volder / Licence: CC BY-NC-ND 2.0

A cserjés macskahere (Phlomis fruticosa) fásodó szárú, évelő örökzöld félcserje, mely a mediterrán vidékeken őshonos. Jól mutat évelő ágyásokban, más főként lazább habitusú növények társaságában.

Levélzetét molyhos, szürkészöld színű levelek alkotják, melyek csak nagyon hideg teleken hullhatnak le. Tömött örvökben nyíló élénksárga, ajakos virágai a nyár első felében díszítenek.

A cserjés macskahere napos, világos vagy félárnyékos, szélvédett helyen, jó vízáteresztő, átlagosan tápanyagdús talajba ültetve fejlődik legszebben. Rendszeren öntözést igényel, a meleg, nyári időszakban, főként napos helyre ültetésnél figyeljünk erre.

Az erős fagyok hatására télen visszafagyhat, de tavasszal újra kihajt gyökérzetéből. Ha a virágzás után visszavágjuk, másodvirágzásra ösztönözhetjük, de ez nem lesz annyira intenzív, mint a rendes virágzás. Ha nem vágjuk vissza, akkor tavaszig is díszít magtokjaival.

Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny, egyedül a pangó vizet, a túlságosan kötött talajt nem tolerálja. Szaporítani tőosztással és dugványozással lehet.

Képek forrása: Wikipédia / Szerző: Stefan.lefnaer; Flickr / Szerző: Linda De Volder / Licence: CC BY-NC-ND 2.0

Comments are closed.

Friss cikkek innen:Hagymások és évelők