Cikkünkben 2 májvirág (Hepatica) fajt mutatunk be képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt.
1. Nemes májvirág (Hepatica nobilis) bemutatása, gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A nemes májvirág (Hepatica nobilis) alacsony termetű, lassan növekvő évelő növény, mely főként Közép-Európában gyakori. Természetes élőhelyét a nyirkos, sziklás, meszes, vályogos talajú erdők jelentik, hazánkban védettséget élvez.
A kertben árnyékos sziklakertekbe, valamint magasabb lombhullató fák alá, a kert természetes hatású, ligetes részeibe egyaránt ültethető. Levélzetét fényes felületű, kissé máj alakú levelek alkotják, amire a növény neve is utal. Kék színű virágai kora tavasszal nyílnak.
Ültetési helyéül félárnyékos helyet keressünk, ahol a talaj meszes, jó vízáteresztő képességű és üde. A bolygatás nem szereti. Betegségek jellemzően nem károsítják, kártevők közül a csigákat és meztelencsigákat lehet megemlíteni.
Szaporítani oldalhajtásainak szélültetésével, valamint magról is lehet.
2. Erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica) bemutatása, gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Sten Porse
Az erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica) alacsony termetű, idővel sűrű kolóniákat alkotó évelő növény, mely a természetben a lombhullató erdők aljnövényzetében fordul elő. Természetes hatású ligetes kertrészekbe talajtakaróként, sziklakerti növényként egyaránt ültethető.
Levélzetét félörökzöld több részre osztott levelek alkotják. A nemes májvirágénál nagyobb és több szirmú kék, ritkán fehér vagy rózsaszín virágai kora tavasztól díszítenek.
Az erdélyi májvirág félárnyékos helyen, meszes, humuszban gazdag talajba ültetve fejlődik legszebben. Tolerálja a kötött talajokat, valamint az átmeneti szárazságot is. Bár valamennyire elviseli a szárazságot, alapvetően azt szereti, ha földje mindig kissé nyirkos, emiatt öntözést igényel.
Kártevők közül a meztelencsigák és a csigák károsíthatják. Szaporítani magról esetleg tőosztással lehet, bár a bolygatást rosszul tűri.
Képek forrása:
Wikipédia / Szerző: Sten Porse
