A paradicsom betegségei és kártevői – 1. rész
Paradicsom növényvédelme, gyakori betegségek
Az egyik kedvelt és sok féle módon felhasználható zöldség növényünknek számos károsítója ismert. A paradicsom növények nevelése, a fajtacsoporttól függően is, eltérő lehet, és erősen befolyásolja a károsítók jelenlétét.
Balkonra, teraszra javasolt rövid tenyészidejű, egyszerre, koncentráltan termő és érő fajták szinte kinőnek a kártevők foga alól. A folyton termő, fa paradicsomok, melyek támasztékot igényelnek, hosszabb ideig, 2-3 hónapig is és bőven teremnek. Hátrányuk, hogy a károsítóik ez alatt felszaporodhatnak, nagyobb valószínűséggel védekezés lesz szükséges ellenük.
Károsítóik előfordulását befolyásolja a paradicsom nevelésére, termesztésére kiválasztott hely: teraszon, balkonon nevelt növények száraz, meleg helyen élnek, ritkán párás a levegő, itt a takácsatkák felszaporodására lehet számítani. Teraszokon nevelt paradicsomoknál, ha a növény lombját nem éri víz, gombabetegségek ritkán fordulnak elő.
Talajban nevelt paradicsom növényeknél, különösen ahol a levegő szabad áramlása a sűrűn ültetett egyéb kerti növények, sövények, vagy a tömör kerítés miatt gátolt, a párás levegő miatt gyakoriak és visszatérőek a gombabetegségek.
Az automata öntözőrendszerek és azok nem ésszerű alkalmazása is fokozhatja a gombabetegségek elhatalmasodását: a gyep esti, éjszakai, esetleg naponta kétszer bekapcsolt öntözése a kert minden növényén tartós harmatképződést idéz elő. A több órás vizes felülete elegendő a gomba-spórák csírázásának és a levelek fertőzésének.
Kártevők többnyire aktív módon kerülnek rá a növényekre, az utóbbi években felszaporodó poloskák és bagolylepkék berepülnek a kertünkbe. Palánták is lehetnek fertőzöttek apró szívó kártevőkkel, például tripszekkel és levéltetvekkel. A kórokozókat szél, esőcseppek és az öntözővíz cseppjei is terjesztik.
Figyeljük rendszeresen növényeinket, ne csak a levelek színét, hanem a hátoldalát is vizsgáljuk meg, hiszen számos apró kártevő (liszteske, levéltetű, atka) ott szokott megtelepedni, és rejtve felszaporodni. Amikor még csak 1-1 levélkén jelent meg a kártevő vagy betegség, csípjük le, távolítsuk el, ezzel megelőzhetjük tömeges megjelenését.
Élettani betegségek
Éghajlatunk változása miatt gyakorivá vált a paradicsom termésén megjelenő napégés tünete. A bogyó napnak kitett oldalán fehéres, sárgás szabálytalan, de kerekített alakú, különböző nagyságú, kemény foltok ezek. A gyümölcs fogyasztható a károsodott rész kivágása után.
Időszakos vízhiány miatt a paradicsom levelei lankadni, kissé sodródni szoktak. A növények vízigényét a hőmérséklet, a levegő páratartalma és a lombfelület határozza meg, ezért a szükséges öntöző víz mennyisége a növény életes során változik. A lankadás megfelelő időben végzett öntözéssel megszüntethető, de egy határon túl a folyamat visszafordíthatatlan, a növény elpusztulhat.
Kórokozók okozta betegségek
Vírusos betegségek
A paradicsomnak számos vírusbetegsége ismert. Jelentőségüket az a tény növeli, hogy a vírussal fertőzött növény élete végéig beteg marad, nem gyógyítható meg, a betegség csak megelőzhető. Vírusok terjedése több féle módon történhet, leggyakoribbak a szúró-szívó szájszervvel rendelkező rovarok, úgynevezett vírusvektorok -levéltetvek, liszteskék, tripszek- okozta terjesztés.
A vektorok a vírusbeteg növény nedvét felszívják, majd a következő növényen táplálkozva fertőzik meg azt, már egy szívás elegendő a fertőzéshez. Ezért nem szabad engedni a felsorolt rovarok felszaporodását a növényeken.
Vírusok terjedhetnek még mechanikai úton, amikor a beteg növény nedvét, benne a vírusrészecskékkel, ápolás során kézzel, eszközzel visszük mi magunk tovább a másik növényre. Vírussal fertőzött lehet a mag is. Vírusbetegség fertőzött palántával is bekerülhet kertünkbe, ez sem ritka.
A vírusbetegségeket tipikus tüneteikről ismerhetjük fel. Például a levelek mozaikossá, ráncossá, hólyagossá válnak, megkeményedhetnek, gyakran alakváltozás is fellép, levelek elkeskenyednek, sárga foltok, rajzolatok, gyűrűk is kialakulhatnak rajtuk, néha barna (bronzos) elszíneződés is megfigyelhető. A tünetek igen változatosak lehetnek, különösen, hogy újabb behurcolt vírusbetegségek jelennek meg hazánkban is.
Vírusok elleni védekezés a megelőzés. Vírusgyanús töveket távolítsuk el gyökerével együtt és ne komposztáljuk, hanem szemétbe kerüljön. Vírusvektorok ellen gyakran a kémiai védekezés nem nélkülözhető. A mechanikai vírusterjesztést gumikesztyűben végzett ápolással és a kesztyű rendszeres Hypo-s oldatban történő fertőtlenítésével előzhetjük meg.
Magfertőzés a kereskedelmi forgalomból származó magvaknál nem fordul(hat) elő. Csak olyan növény terméséből nyerjünk magot saját célra, melynek lombja egészséges, vírustüneteket nem mutat.
Baktériumos betegségek
Paradicsom xanthomonászos betegsége (Xanthomonas vesicatoria) lombon és termésen is okoz tüneteket. A leveleken, levélnyélen kerek, apró, kezdetben vizenyős foltok fejlődnek, amik hamar barna színnel beszáradnak. A foltokat gyakran sárga elmosódott udvar övezi.
A fertőzött termésen okozott kerek, 2-3 mm nagyságú foltok kiemelkedőek, varas felszínűek. A zöld, még növekedésben lévő bogyóknál a héj a foltok mentén bereped, ami a bogyó rothadásához vezethet.
Paradicsom klavibakteres betegsége (Clavibacter michiganense subsp. michiganense) a növény hervadásáról ismerhető fel. A tő részlegesen vagy a teljesen lankad, majd hervadni kezd, utána a lombozat elszárad. A szárat keresztben elvágva barna színű edénynyaláb gyűrű jelzi a fertőzést. A növényben szétterjedt baktérium ellen nem lehet védekezni.
A beteg növényeket PVC zsákba mielőbb össze kell gyűjteni gyökérzetével együtt és a területről eltávolítani. A kórokozó a megfertőzött növény magjait is fertőzi, maggal is terjed. Mivel a magvaknál belső fertőzést okoz, a magokat csávázással nem tudjuk mentesíteni.
A baktérium a talajban 5 évig is életképes marad a fertőzött növényi részekkel, ezért 5 éves vetésforgó javasolt, illetve konténeres termesztésnél a teljes talajcsere. Ápolás során eszközökkel, kézzel a fertőzött növényekről növényi nedvvel a baktérium továbbvihető a következő növényen ejtett sebzéssel.
Védekezés: A baktériumok vízcseppekkel (eső, esőztető öntözés) terjednek, terjeszthetők, kerülni kell a lombozat bevizezését. Baktériumos betegségeknél a fertőzés megelőzésére, illetve fellépésekor tovább terjedésének megállítására a lombozat és a termés réz tartalmú növényvédő szerrel végzett permetezése engedélyezett. Réz nagyobb mennyiségű eső hatására lemosódik, ilyen esetben a kezelést meg kell ismételni.
Gombabetegségek
Paradicsomvész
A betegség népies elnevezése annak súlyosságára utal. A paradicsom fitoftórás betegségét (Phytophthora infestans) a peronoszpóra-félékhez tartozó gomba okozza, megfertőzi a leveleket, szárat és a zöld termést is. A leveleknél, hajtásnál 1-2 nap alatt a levelek szabálytalan alakú nagy foltokban megbarnulva elhalnak, élettelenül lógnak, majd elszáradnak.
Száron szabálytalan alakú barna foltokat okoz. Legnagyobb kár a bogyókon alakul ki, zöld állapotukban fertőződnek. Több cm-es ovális vagy kör alakú, elmosódott szélű barnás, szürkés márványozott foltok alakulnak ki, melyek alatt a bogyó szövete kemény. A foltok kifejlődése a fertőzés után hosszú időt igényel. Az érintett bogyók beérnek, de értéktelenek.
Párás, csapadékos időben a leveleken és a termésen a foltok szélén az elhalt és zöld szövet határán kifejlődhetnek a gomba fehéres színű sporangium tartó telepei. A fertőzéshez viszonylag alacsony, 12-15 °C- os léghőmérséklet és több órás nedves levélfelület szükséges.
A növények lombozatának nedvességét a csapadékon kívül a harmat, valamint az este vagy éjszaka végzett öntözés is előidézheti. Ezért az esti öntözés nem ajánlott. A járványos betegségre mindig esős és hűvös időjárási viszonyok között számíthatunk.
Levélfolt betegségek
A paradicsom szeptóriás levélfoltosságát (Septoria lycopersici) az 1-2mm-es kerek, barna, majd középen kivilágosodó levélfoltokról lehet felismerni. A foltok között a levéllemez hamar elsárgul, a levél elhal. Hasonló foltokat okoz levélnyélen és száron is. Fertőzésével a több óráig tartó nedves lombozat esetén és 20-25 fokos hőmérsékletnél számolhatunk.
A kórokozó gomba a talajra hullott levelekről visszafertőzi a növényt, és a talajra hullva telel. Védekezés alapja a lehullott levelek talajba forgatása. Házi kertekben a tünetes levelek, folyamatos eltávolítása jól kiegészíti a lombpermetezéseket. Vetésforgó (növényváltás) betartása fontos: paradicsom, burgonya csak 3-4 évente kerüljön a területre.
Levél és termésfoltosság-ot okoz az Alternaria porri. f.sp. lycopersici gomba. A foltok a leveleken 3-10 mm nagyságú kör alakúak, esetleg erek által határolt sötétbarna színűek, melyeken zónázottság figyelhető meg. A termést is fertőzi, a kocsánytól induló, nagy kiterjedésű, besüppedő, kerek vagy ovális foltok fejlődnek ki, melyek gyakran elrohadnak.
A termésen keresztül a mag is fertőződhet. Ezeket a magvakat elvetve a csíranövényeknél hasonló színű foltosodás lép fel. Magas hőmérséklet (26-28 °C) kedvez fejlődésének. Megfigyelések szerint először az elöregedett (a tő alsó részén található) leveleken jelenik meg, azok különösen fogékonyak. A gomba fertőzéséhez, a gomba spórák csírázásához több órás nedves lomfelület szükséges (eső, harmat).
A kórokozó magfertőzése miatt a vető magvakat csávázásban kell részesíteni, a kereskedelemben kapható kiszerelt magvak többsége csávázva kerül forgalomba.
Védekezési lehetőségek: A gombabetegségek ellen általában együtt szokták/lehet a növényeket kezelni. A fő betegség a paradicsomvész ellen ajánlott gombaölő szerek kombinált, összetett készítmények, a peronoszpóra mellett a foltbetegségek ellen is hatnak. Eredményesen használható valamennyi réz tartalmú kontakt hatású gombaölő szer, megfelelő hatásukat csak a fertőzést megelőzően tudják kifejteni.
Hasonló kedvező hatásúak a mankoceb, klórtalonil, propineb, metiram hatóanyagú, szintén kontakt hatású szerek. A fitoftórás betegség elleni védelem nem nélkülözheti a felszívódó vagy mélyhatású komponenst (azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, difenokonazol, dimetomorf, famoxadon, trifloxistrobin) is tartalmazó gombaölő szereket.
A kombinált szerek – a szisztémikus és kontakt hatású komponenst is tartalmaznak. Az engedélyezett és felhasználható szerek száma nagy, az élelmezésügyi várakozási idejük 3-21 nap között változik, van választási lehetőség. Alkalmazásuknál vegyük figyelembe az érés idejét, hogy az élelmezésügyi várakozási időt, a szerek lebomlását, biztosítani tudjuk.
Szerző: Dr. Némethy Zsuzsanna (novenydoktor.hu)
Képek forrása: Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain; Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain; Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain; Wikipédia / Szerző: Rasbak; Bugwood.org / Szerző: Edward Sikora, Auburn University / Licence: CC BY-NC 3.0 US