Otthon, Kiskert

A paradicsom betegségei és kártevői – 1. rész

Phyophthora infestans
Kép forrása: Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain

Paradicsom növényvédelme, gyakori betegségek

Phyophthora infestans

Kép forrása: Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain

Az egyik kedvelt és sok féle módon felhasználható zöldség növényünknek számos károsítója ismert. A paradicsom növények nevelése, a fajtacsoporttól függően is, eltérő lehet, és erősen befolyásolja a károsítók jelenlétét.

Balkonra, teraszra javasolt rövid tenyészidejű, egyszerre, koncentráltan termő és érő fajták szinte kinőnek a kártevők foga alól. A folyton termő, fa paradicsomok, melyek támasztékot igényelnek, hosszabb ideig, 2-3 hónapig is és bőven teremnek. Hátrányuk, hogy a károsítóik ez alatt felszaporodhatnak, nagyobb valószínűséggel védekezés lesz szükséges ellenük.

Károsítóik előfordulását befolyásolja a paradicsom nevelésére, termesztésére kiválasztott hely: teraszon, balkonon nevelt növények száraz, meleg helyen élnek, ritkán párás a levegő, itt a takácsatkák felszaporodására lehet számítani. Teraszokon nevelt paradicsomoknál, ha a növény lombját nem éri víz, gombabetegségek ritkán fordulnak elő.

Talajban nevelt paradicsom növényeknél, különösen ahol a levegő szabad áramlása a sűrűn ültetett egyéb kerti növények, sövények, vagy a tömör kerítés miatt gátolt, a párás levegő miatt gyakoriak és visszatérőek a gombabetegségek.

Az automata öntözőrendszerek és azok nem ésszerű alkalmazása is fokozhatja a gombabetegségek elhatalmasodását: a gyep esti, éjszakai, esetleg naponta kétszer bekapcsolt öntözése a kert minden növényén tartós harmatképződést idéz elő. A több órás vizes felülete elegendő a gomba-spórák csírázásának és a levelek fertőzésének.

Kártevők többnyire aktív módon kerülnek rá a növényekre, az utóbbi években felszaporodó poloskák és bagolylepkék berepülnek a kertünkbe. Palánták is lehetnek fertőzöttek apró szívó kártevőkkel, például tripszekkel és levéltetvekkel. A kórokozókat szél, esőcseppek és az öntözővíz cseppjei is terjesztik.

Figyeljük rendszeresen növényeinket, ne csak a levelek színét, hanem a hátoldalát is vizsgáljuk meg, hiszen számos apró kártevő (liszteske, levéltetű, atka) ott szokott megtelepedni, és rejtve felszaporodni. Amikor még csak 1-1 levélkén jelent meg a kártevő vagy betegség, csípjük le, távolítsuk el, ezzel megelőzhetjük tömeges megjelenését.

Élettani betegségek

Éghajlatunk változása miatt gyakorivá vált a paradicsom termésén megjelenő napégés tünete. A bogyó napnak kitett oldalán fehéres, sárgás szabálytalan, de kerekített alakú, különböző nagyságú, kemény foltok ezek. A gyümölcs fogyasztható a károsodott rész kivágása után.

Időszakos vízhiány miatt a paradicsom levelei lankadni, kissé sodródni szoktak. A növények vízigényét a hőmérséklet, a levegő páratartalma és a lombfelület határozza meg, ezért a szükséges öntöző víz mennyisége a növény életes során változik. A lankadás megfelelő időben végzett öntözéssel megszüntethető, de egy határon túl a folyamat visszafordíthatatlan, a növény elpusztulhat.

Kórokozók okozta betegségek

Vírusos betegségek

vírusos betegség

Kép forrása: Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain

A paradicsomnak számos vírusbetegsége ismert. Jelentőségüket az a tény növeli, hogy a vírussal fertőzött növény élete végéig beteg marad, nem gyógyítható meg, a betegség csak megelőzhető. Vírusok terjedése több féle módon történhet, leggyakoribbak a szúró-szívó szájszervvel rendelkező rovarok, úgynevezett vírusvektorok -levéltetvek, liszteskék, tripszek- okozta terjesztés.

A vektorok a vírusbeteg növény nedvét felszívják, majd a következő növényen táplálkozva fertőzik meg azt, már egy szívás elegendő a fertőzéshez. Ezért nem szabad engedni a felsorolt rovarok felszaporodását a növényeken.

Vírusok terjedhetnek még mechanikai úton, amikor a beteg növény nedvét, benne a vírusrészecskékkel, ápolás során kézzel, eszközzel visszük mi magunk tovább a másik növényre. Vírussal fertőzött lehet a mag is. Vírusbetegség fertőzött palántával is bekerülhet kertünkbe, ez sem ritka.

A vírusbetegségeket tipikus tüneteikről ismerhetjük fel. Például a levelek mozaikossá, ráncossá, hólyagossá válnak, megkeményedhetnek, gyakran alakváltozás is fellép, levelek elkeskenyednek, sárga foltok, rajzolatok, gyűrűk is kialakulhatnak rajtuk, néha barna (bronzos) elszíneződés is megfigyelhető. A tünetek igen változatosak lehetnek, különösen, hogy újabb behurcolt vírusbetegségek jelennek meg hazánkban is.

Vírusok elleni védekezés a megelőzés. Vírusgyanús töveket távolítsuk el gyökerével együtt és ne komposztáljuk, hanem szemétbe kerüljön. Vírusvektorok ellen gyakran a kémiai védekezés nem nélkülözhető. A mechanikai vírusterjesztést gumikesztyűben végzett ápolással és a kesztyű rendszeres Hypo-s oldatban történő fertőtlenítésével előzhetjük meg.

Magfertőzés a kereskedelmi forgalomból származó magvaknál nem fordul(hat) elő. Csak olyan növény terméséből nyerjünk magot saját célra, melynek lombja egészséges, vírustüneteket nem mutat.

Baktériumos betegségek

Xanthomonas vesicatoria

Kép forrása: Bugwood.org / Szerző: Edward Sikora, Auburn University / Licence: CC BY-NC 3.0 US

Paradicsom xanthomonászos betegsége (Xanthomonas vesicatoria) lombon és termésen is okoz tüneteket. A leveleken, levélnyélen kerek, apró, kezdetben vizenyős foltok fejlődnek, amik hamar barna színnel beszáradnak. A foltokat gyakran sárga elmosódott udvar övezi.

A fertőzött termésen okozott kerek, 2-3 mm nagyságú foltok kiemelkedőek, varas felszínűek. A zöld, még növekedésben lévő bogyóknál a héj a foltok mentén bereped, ami a bogyó rothadásához vezethet.

Paradicsom klavibakteres betegsége (Clavibacter michiganense subsp. michiganense) a növény hervadásáról ismerhető fel. A tő részlegesen vagy a teljesen lankad, majd hervadni kezd, utána a lombozat elszárad. A szárat keresztben elvágva barna színű edénynyaláb gyűrű jelzi a fertőzést. A növényben szétterjedt baktérium ellen nem lehet védekezni.

A beteg növényeket PVC zsákba mielőbb össze kell gyűjteni gyökérzetével együtt és a területről eltávolítani. A kórokozó a megfertőzött növény magjait is fertőzi, maggal is terjed. Mivel a magvaknál belső fertőzést okoz, a magokat csávázással nem tudjuk mentesíteni.

A baktérium a talajban 5 évig is életképes marad a fertőzött növényi részekkel, ezért 5 éves vetésforgó javasolt, illetve konténeres termesztésnél a teljes talajcsere. Ápolás során eszközökkel, kézzel a fertőzött növényekről növényi nedvvel a baktérium továbbvihető a következő növényen ejtett sebzéssel.

Védekezés: A baktériumok vízcseppekkel (eső, esőztető öntözés) terjednek, terjeszthetők, kerülni kell a lombozat bevizezését. Baktériumos betegségeknél a fertőzés megelőzésére, illetve fellépésekor tovább terjedésének megállítására a lombozat és a termés réz tartalmú növényvédő szerrel végzett permetezése engedélyezett. Réz nagyobb mennyiségű eső hatására lemosódik, ilyen esetben a kezelést meg kell ismételni.

Gombabetegségek

Paradicsomvész

paradicsomvész

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Rasbak

A betegség népies elnevezése annak súlyosságára utal. A paradicsom fitoftórás betegségét (Phytophthora infestans) a peronoszpóra-félékhez tartozó gomba okozza, megfertőzi a leveleket, szárat és a zöld termést is. A leveleknél, hajtásnál 1-2 nap alatt a levelek szabálytalan alakú nagy foltokban megbarnulva elhalnak, élettelenül lógnak, majd elszáradnak.

Száron szabálytalan alakú barna foltokat okoz. Legnagyobb kár a bogyókon alakul ki, zöld állapotukban fertőződnek. Több cm-es ovális vagy kör alakú, elmosódott szélű barnás, szürkés márványozott foltok alakulnak ki, melyek alatt a bogyó szövete kemény. A foltok kifejlődése a fertőzés után hosszú időt igényel. Az érintett bogyók beérnek, de értéktelenek.

Párás, csapadékos időben a leveleken és a termésen a foltok szélén az elhalt és zöld szövet határán kifejlődhetnek a gomba fehéres színű sporangium tartó telepei. A fertőzéshez viszonylag alacsony, 12-15 °C- os léghőmérséklet és több órás nedves levélfelület szükséges.

A növények lombozatának nedvességét a csapadékon kívül a harmat, valamint az este vagy éjszaka végzett öntözés is előidézheti. Ezért az esti öntözés nem ajánlott. A járványos betegségre mindig esős és hűvös időjárási viszonyok között számíthatunk.

Levélfolt betegségek

szeptóriás levélfoltosság

Kép forrása: Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain

A paradicsom szeptóriás levélfoltosságát (Septoria lycopersici) az 1-2mm-es kerek, barna, majd középen kivilágosodó levélfoltokról lehet felismerni. A foltok között a levéllemez hamar elsárgul, a levél elhal. Hasonló foltokat okoz levélnyélen és száron is. Fertőzésével a több óráig tartó nedves lombozat esetén és 20-25 fokos hőmérsékletnél számolhatunk.

A kórokozó gomba a talajra hullott levelekről visszafertőzi a növényt, és a talajra hullva telel. Védekezés alapja a lehullott levelek talajba forgatása. Házi kertekben a tünetes levelek, folyamatos eltávolítása jól kiegészíti a lombpermetezéseket. Vetésforgó (növényváltás) betartása fontos: paradicsom, burgonya csak 3-4 évente kerüljön a területre.

Levél és termésfoltosság-ot okoz az Alternaria porri. f.sp. lycopersici gomba. A foltok a leveleken 3-10 mm nagyságú kör alakúak, esetleg erek által határolt sötétbarna színűek, melyeken zónázottság figyelhető meg. A termést is fertőzi, a kocsánytól induló, nagy kiterjedésű, besüppedő, kerek vagy ovális foltok fejlődnek ki, melyek gyakran elrohadnak.

A termésen keresztül a mag is fertőződhet. Ezeket a magvakat elvetve a csíranövényeknél hasonló színű foltosodás lép fel. Magas hőmérséklet (26-28 °C) kedvez fejlődésének. Megfigyelések szerint először az elöregedett (a tő alsó részén található) leveleken jelenik meg, azok különösen fogékonyak. A gomba fertőzéséhez, a gomba spórák csírázásához több órás nedves lomfelület szükséges (eső, harmat).

A kórokozó magfertőzése miatt a vető magvakat csávázásban kell részesíteni, a kereskedelemben kapható kiszerelt magvak többsége csávázva kerül forgalomba.

Védekezési lehetőségek: A gombabetegségek ellen általában együtt szokták/lehet a növényeket kezelni. A fő betegség a paradicsomvész ellen ajánlott gombaölő szerek kombinált, összetett készítmények, a peronoszpóra mellett a foltbetegségek ellen is hatnak. Eredményesen használható valamennyi réz tartalmú kontakt hatású gombaölő szer, megfelelő hatásukat csak a fertőzést megelőzően tudják kifejteni.

Hasonló kedvező hatásúak a mankoceb, klórtalonil, propineb, metiram hatóanyagú, szintén kontakt hatású szerek. A fitoftórás betegség elleni védelem nem nélkülözheti a felszívódó vagy mélyhatású komponenst (azoxistrobin, benalaxil, cimoxanil, difenokonazol, dimetomorf, famoxadon, trifloxistrobin) is tartalmazó gombaölő szereket.

A kombinált szerek – a szisztémikus és kontakt hatású komponenst is tartalmaznak. Az engedélyezett és felhasználható szerek száma nagy, az élelmezésügyi várakozási idejük 3-21 nap között változik, van választási lehetőség. Alkalmazásuknál vegyük figyelembe az érés idejét, hogy az élelmezésügyi várakozási időt, a szerek lebomlását, biztosítani tudjuk.

Szerző: Dr. Némethy Zsuzsanna (novenydoktor.hu)

Képek forrása: Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain; Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain; Flickr / Szerző: Scot Nelson / Licence: Public Domain; Wikipédia / Szerző: Rasbak; Bugwood.org / Szerző: Edward Sikora, Auburn University / Licence: CC BY-NC 3.0 US

Kapcsolódó témák

Comments are closed.