Otthon, Kiskert

A paradicsom betegségei és kártevői – 2. rész

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jovo26

Paradicsom kártevői

poloska a paradicsomon

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jovo26

A paradicsom könnyen nevelhető növény, érdemes termesztésével próbálkozni erkélyen, teraszon is. Számos kártevő gyengíti, ellenük a védekezést megjelenésük elején kell elvégezni. Házi kertben nem lebecsülendő védekezési módszer a kártevők összegyűjtése, gyérítése. A liszteske és levéltetű telepeket a fertőzött levelekkel együtt folyamatosan távolítsuk el, semmisítsük meg.

A betelepülő poloskák folyamatos összegyűjtése is hasznos, javasolt védekezési eljárás, megelőzhető felszaporodásuk. A cikk csak a szabadforgalmú, úgynevezett III. forgalmi kategóriába tartozó, recept nélkül megvásárolható növényvédő szerekre hivatkozik hobbi kertészek részére azok ajánlottak.

Palántákkal terjedő rovarok

Hobbikertészek általában nem maguk nevelik a palántákat, hanem vásárolják. Palántával sokféle kártevő bekerülhet kertünkbe.

A gyökérgubacs fonálféreg (Meloidogyne spp.) a gyökereken apró megvastagodásokat, gömb formájú daganatokat okoz. Ennek kiszűrésére a fiatal növények gyökerét beültetés előtt érdemes ellenőrizni. A fertőzött töveket ne használjuk fel, semmisítsük meg, mert kiültetve talajunkat, és a későbbiekben oda ültetett növények gyökérzetét megfertőzi.

Tripszek

tripsz

Kép forrása: Bugwood.org / Szerző: Bruce Watt, University of Maine / Licence: CC BY-NC 3.0 US

Palántanevelő és hajtatást végző kertészetek gyakori kártevői a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) és a dohánytripsz (Thrips tabaci). Ahol nem fordítanak kellő hangsúlyt a védekezésre, a palánták – különböző mértékben –fertőzöttek velük. A tripszek sok tápnövényű, úgynevezett polifág, apró, 1mm körüli hosszúságú, vékony testű rovarok, 2 pár szárnnyal.

Életük során több féle, színben különböző fejlődési alakjuk van, a környezet hőmérsékletétől függően évente több nemzedékük fejlődik. Szúró-szívó szájszerveikkel a növények leveleit, virágait szívogatják, a szúrás helyén apró ezüstös folt marad vissza.

A megszúrt részen torzulás, deformáció, a fejlődés visszamaradása, a levelek hátoldalán apró fekete ürülék cseppek figyelhetők meg. Rejtetten élnek, előnyben részesítik a növények virágait.

A tripszek jelentősége nem a kártételükben, hanem a vírusterjesztő szerepükben van, a paradicsom egyik elterjedt vírusát a paradicsom bronzfoltosság vírusát (TSWV) terjesztik. Jelenlétükről a hajtásvég – fehér papírlap feletti – ütögetésével győződhetünk meg: a növényen táplálkozó tripszek az ütés hatására levetik magukat, és a fehér felületen a mozgó apró rovarok láthatóvá válnak.

Ragadós fehér, sárga és kék színű színcsapdákkal is meggyőződhetünk jelenlétükről. A csapdákat a lomb magasságában kell kihelyezni. A kémiai védekezés sikerét erősen befolyásolja, hogy bizonyos fejlődési alakjai, egy ideig, nem a növényen, hanem annak gyökérnyaki részén a talajba húzódva élnek, ahol a permetezésnél alkalmazott rovarölő szer nem éri el azokat.

Szabadföldön nevelt paradicsomnál az acetamiprid, deltametrin hatóanyagú szabadforgalmú rovarölő szerek engedélyezettek és hatnak ellenük. Ismételt kezelés szükséges.

Liszteskék, molytetvek

üvegházi molytetű

Kép forrása: Flickr / Szerző: gbohne / Licence: CC BY-SA 2.0

Üvegházi molytetű (Trialeurodes vaporariorum) és dohány-liszteske (Bemisia tabaci) kifejlett alakjai fehér, 1-2 mm méretű, apró lepkéhez hasonló rovarok, számos zöldségfajt fertőznek. Üvegházban és szabadföldön nevelt paradicsomot egyaránt károsítják. Szívó kártevők, szívogatásával gyengítik a növényt és számos vírust terjesztenek.

Általában a növény hajtásvégi leveleinek hátoldalán élnek, ezért kevésbé feltűnő jelenlétük, gyakran sűrűn elhelyezkedő egyedekből álló telepeket alkotnak. Mézharmatot termelnek, ami vonzza a hangyákat. Szabadföldi paradicsom fertőzése üvegházi palántákról indul el, kiültetés után a szabadban is intenzíven szaporodnak a melegben, évi több generációt nevelnek.

Felszaporodásuk után őszig repüléssel is terjednek, betelepedésük szomszéd kertekből gyakori. Fejlődésük alatt több lárvaállapoton mennek keresztül, az egyik fejlődési alakjuk nem érzékenyek a rovarölő szerekre. A védekezést nehezíti, hogy hamar fellép az alkalmazott rovarölő szerrel szembeni rezisztencia, ezért 2-3 permetezés után más rovarölő szert kell „bevetni” ellene (szer-rotáció). Szabadban nem tudnak áttelelni, fagyok miatt elpusztulnak.

Sárga ragacsos rovarcsapdák vonzzák a kártevőt, érdemes kihelyezni a lombozat közé. Az első liszteske telepeket levéllel együtt lecsípve és megsemmisítve a kártevő felszaporodása lassítható.

Hatékony védekezés a kártevő észlelésékor megkezdett, többször megismételt permetezéssel érhető csak el. 3 naponta szükséges permetezni ellenük legalább 3-4 alkalommal, így lehet a folyamatosan kikelő imágókat elpusztítani, mielőtt újabb petéket raknának le. A ritkábban, más kártevőknél alkalmazott 6-7 napos ismételt permetezéssel a liszteske állománya csak gyéríthető, de nem számolható fel.

A kártevő telepei a levelek hátoldalán helyezkednek el, oda kell juttatni a permetlevet a kontakt hatású szereknél. A kifejlett alakok a permetlécseppek elől gyakran elrepülnek, érdemes az állományt ezért kétszer kezelni. A liszteskéknek más zöldség- és dísznövény is tápnövényei, ezért más fertőzött növényeket is ajánlott kezelni a visszatelepülésük megelőzésére.

Biotermesztésben engedélyezett Naturalis L és Neemazal-T/S rovarölő szerek mellett a tripszek ellen is alkalmazható acetamiprid és deltametrin hatóanyagú szerek ajánlottak házi kertben.

Beültetés után megjelenhető kártevők

Levéltetvek

levéltetű

Kép forrása: Pixabay.com

Már palánta korban is fertőzhetik a paradicsomokat, palánta vásárlása során erre is figyelni kell. Tömeges megjelenésére és felszaporodására azonban a tavaszi felmelegedés idején számíthatunk. A levéltetvek szúró-szívó szájszervű rovarok, aprók, 1-2 mm hosszúak fejlődési alakjuktól függően. A hajtásvégén elhelyezkedő, fiatal, zsenge leveleket kedvelik, azokat szívogatják, és rendszerint a levelek hátoldalán fejlődnek ki telepeik.

A fertőzött levelek ráncossá válnak, zsugorodnak, összesodródnak, gyakran megvastagodnak. Kísérő tünetként a mézharmat is megjelenik, ami odacsalogatja a hangyákat. Tavaszi szárnyas nemzedék egyedei terjesztik a kártevőt, majd amikor megtalálják a számukra kedvező növényt, megtelepednek, a következő nemzedékei már szárnyatlanok, helyhez (növényhez) kötötten élnek.

Évente sok nemzedékük fejlődik a hőmérséklet függvényében. A levéltetvek vírusterjesztők, jelenlétük ezért veszélyes. Már egyetlen vírussal fertőzött levéltetű egyetlen szívása megfertőzheti a növényt a vírussal, a tünetek pedig 3-5 hét múlva fejlődnek ki a paradicsom töveken, annak minden fiatal hajtásvégi levelein, a vírus addigra szisztémizálódik.

A sárga színű ragacsos lapok hatékonyan fogják a levéltetveket, jelzik jelenlétüket. A szárnyas levéltetű nemzedék megjelenésekor, betelepedésekor hatékony a védekezés. Ha ebben az időszakban biztosítjuk a növények mentességét, később már nem okoz gondot a kártevő.

Védekezésre alkalmas a levelek vízcseppekkel történő (esőztető öntözés vagy maga az eső) lemosása. A káliszappan, vagy a háziszappan lúgos oldatával végzett permetezés is elpusztítja a lágy testű levéltetveket.

Gyér levéltetű állománynál, még nem összesodródott leveleknél eredményesen alkalmazhatók a napraforgó vagy repceolaj tartalmú készítmények. A speciális, csak levéltetveket irtó pirimikarb és flonikamid hatóanyagú szerek mellett a széles hatású acetamiprid, deltametrin és lambda-cihalotrin rovarölő szerekkel lehet védekezni ellenük.

Takácsatkák

Tetranychus urticae

Kép forrása: Bugwood.org / Szerző:  David Cappaert / Licence: CC BY-NC 3.0 US

Leggyakoribb képviselője a szintén polifág kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae). Évente sok nemzedéket fejlesztő, apró, a láthatóság határán lévő szívó kártevő. Hasonlít a pókokhoz, 4 pár lábbal rendelkezik és szövedéket képez, annak védelem alatt él. Mind a lárvája, mind a kifejlett atka károsít.

A paradicsom levelein, kezdetben a zsenge, fiatal, hajtásvégi részeken jelennek meg az apró, szinte tűhegynyi ezüstös, fehéres, szabálytalan alakú foltok, a szívásnyomaik. A károsított levelek kanalasodnak, majd sárgulnak, és később elszáradnak. Az atkák mindig a levelek hátoldalán élnek, ott kell keresni, megfigyelésükhöz ajánlott kézi nagyító használata.

Az atkák tartósan meleg, száraz viszonyok között érzik jól magukat, szaporodnak fel. Napos erkélyeken, teraszokon nevelt növényeken júniustól biztosan megjelennek és az aktuális időjárástól függően változik a járvány mértéke.

Éghajlatunk nyári változásai következtében, az egyre forróbb nappali hőmérséklet, és az ezzel párosuló száraz levegő (légszárazság) miatt a déli fekvésű teraszokon növényeket árnyékolás nélkül már nem lehet nevelni, elsősorban a felszaporodó takácsatkák miatt. Kertben, a hagyományos módon nevelt paradicsomnál is súlyos kárt okozhatnak, mint például az idei nyáron.

Védekezés már a növény helyének megválasztásával kezdődik: olyan helyen neveljük, termesszük a paradicsomot, ahol jól érzi magát, meleg van, de nem túl meleg, kap elegendő vizet és tápanyagot. A száraz levegő ellen a növény környezetének párásításával is védekezhetünk, pl. a terasz aljzatának naponta többszöri bevizezésével.

A növény lombjának vízzel végzett permetezése nem ajánlott, mert az a gomba spórák csírázását serkenti, így a betegségek fellépését fokozza. Atkák ellen a rovarölő szerek nem hatnak, csak a speciális atkaölő szerekkel lehet védekezni ellenük. Ezek a bifenazát, etoxazol, hexitiazox hatóanyagú szerek.

Zöld vándorpoloska

zöld vándorpoloska

Kép forrása: Pixabay.com

Az utóbbi években elterjedt, kezelhetetlen, invazív, polifág kártevőről van szó, házi kertekben gyümölcsféléken, zöldségeken, virágokon, fűszernövényeken egyaránt előfordulnak. Nincs kidolgozott védekezési technológia ellenük, sem hatékony csapda összegyűjtésükre.

Szúró-szívó szájszervű állatok, leveleken okozott kártételük nem jelentős, levelek hátoldalára rakják tojáscsomóikat, onnan indulnak a kis lárvák a paradicsom termést szívogatni. A fertőzött termést apró, szabálytalan csillag alakú, sárga, ezüstös színű, megkeményedő foltokról lehet felismerni.

A bogyó héja alatti szövet megkeményedik, elvékonyodik, és a beérett paradicsomnál nem színeződik be, fehér marad. A napnak kitett bogyókon gyakoribb a súlyos kártétele. A bogyó ízét megváltoztatják. Tojásrakása július közepétől figyelhető meg.

Bár a poloska ellen az acetamiprid és a lambda-cihalotrin hatóanyagú szerek engedélyezettek, a védekezést ki kell egészíteni a kártevő rendszeres gyűjtésével. A permetezést a kifejlett zöld színű poloskák tömeges megjelenéséhez kell időzíteni, meg kell előzni azok peterakását. A petecsomók folyamatos gyűjtése is nagyon fontos, mielőtt szétmásznának a pici lárvák.

A fejlett poloská repülni is tudnak, aktív helyváltoztatásra képesek, kerteket átrepülik, újra betelepednek, és folytatódhat a harc ellenük. Kertben lévő más növényeken is károsítanak, gyümölcsök terméseit is szívogatják, fák lombjáról összegyűjtésük nem kivitelezhető. A világon olyan nagy gazdasági kárt okoz, remélhető, hogy jelentősége miatt valamilyen hatékony csapda kifejlesztésre és piacra kerül hamarosan.

Gyapottok bagolylepke

gyapottok bagolylepke

Kép forrása: Bugwood.org / Szerző:  Gyorgy Csoka, Hungary Forest Research Institute / Licence: CC BY 3.0 US

A paradicsom termésén augusztustól károsító hernyók többsége a gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera) lárvái. A lepke egy polifág, sok növényt megfertőző kártevő, évente 3-4 nemzedéke is fejlődik.

Általában a nyár végi nemzedék lárvái jelentenek veszélyt többek között a paradicsomra, ekkor keresnek maguknak új, zsenge, még zöld növényeket a lepkéi öntözött körülmények között nevelt zöldségfélék és virágok között. Paradicsom zöld bogyóiban élnek lárvái, ott táplálkoznak, a bogyókat kirágják, a termés héján kerek lyukak jelzik benntartózkodásukat.

A bogyók gyakran másodlagos fertőzés következtében elrohadnak, nem érnek be. Ilyen helyzetben már beavatkozásra nincs lehetőség. A lepkék látogatása, peterakása esetleges, ritkán észlelhető, ezért ellenük az okszerű kémiai védekezés bizonytalan. A permetezést a paradicsom folyamatos érése is nehezíti.

Házi kertben a növények gyakori szemlélése, és a károsított bogyók eltávolítása a benne élő lárvával, általában elegendő védekezés. A paradicsom egyéb rovarkártevő ellen alkalmazott acetamiprid, deltametrin és lambda-cihalotrin hatóanyagú szerek a fiatal lárvák ellen is hatnak, de csak addig, amíg a bogyó felületén tartózkodnak, és még nem rágták be magukat.

Meztelen csigák

csiga

Kép forrása: Pixabay.com

A különböző méretű és színű meztelen csigák minden házi kertben élnek, károsítanak, ahol nedves viszonyokat találnak. Talajszinthez közeli teraszokra is bemásznak, ahol számukra megfelelő tápnövényt találnak. Különösen kedvelik a paradicsom bogyókat, szabálytalan rágásnyomaikról ismerhetők fel. Nedves helyeken húzódnak meg nappal, és alkonyattól hajnalig aktívak.

Sörrel vagy tejsavóval töltött csapdákkal hatékonyan összecsalogathatók és gyéríthetők. Ahol rágásnyomaik feltűnnek, érdemes a növény körül a talajt megvizsgálni, gyakran ott húzódnak meg nappalra. A talajra hullott, kihelyezett gyümölccsel vagy érett paradicsommal is számos egyede összegyűjthető. Kerülni kell a növények esti öntözését, a nedves talaj és vizes növényzet fokozza károsításukat.

Szerző: Dr. Némethy Zsuzsanna (novenydoktor.hu)

Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Jovo26; Flickr / Szerző: gbohne / Licence: CC BY-SA 2.0; Bugwood.org / Szerző: Bruce Watt, University of Maine / Licence: CC BY-NC 3.0 US; Bugwood.org / Szerző:  David Cappaert / Licence: CC BY-NC 3.0 US; Bugwood.org / Szerző:  Gyorgy Csoka, Hungary Forest Research Institute / Licence: CC BY 3.0 US

Kapcsolódó témák

Comments are closed.