A spenót pozitív hatásai és tápanyagai

Kép forrása: Pixabay.com

A spenót feltehetően a Közel-Keletről származó növény, mely a libatopfélék családjába tartozik. Európába, pontosabban Spanyolországba a mórok hozták be. Az első spenótot említő hazai források a 16. század végéről származnak.

A spenót tápanyagtartalmáról, valamint arról, hogy egészséges-e egyáltalán fogyasztani, sokféle információ terjengett az idő folyamán. Vas tartalmát kissé eltúlozták, ahogy a nitrát tartalom miatti „veszélyességét” is.

Vitaminok közül főként A, C és K-vitaminból tartalmaz jelentősebb mennyiséget, de B2,  B6 és E-vitamin tartalma is említésre méltó.  Ásványi anyagok közül a benne található vas, mangán, cink, réz, magnézium, kálium és kalcium mennyisége számottevő.

Bővelkedik luteinben, folsavban, klorofillban, flavonoidokban és karotinoidokban is. Mivel könnyen emészthető, és alacsony kalória tartalmú étel, ezért mindenképpen érdemes beiktatni étrendünkbe. Serkenti a gyomorműködést, a benne találhat oxálsav béltisztító, emésztésserkentő hatású.

Az oxálsav vesekőképződést elősegítő vegyület, ez akkor jelent valós veszélyt, ha jelentős mennyiségben fogyasztunk spenótot, és mindig főzve. A spenót főzelék, alkalmanként fogyasztva, nem okoz ilyen problémát, ahogy az sem, ha nyersen használjuk leveleit saláták, köretek készítéséhez.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: Házipatika, Éléstár