Szilva (Prunus domestica) gondozása
A szilva (Prunus domestica) bemutatása, gondozása
A szilva (Prunus domestica) kb. 10-15 méteres maximális magasságot elérő lombhullató fa, melyet főként ízletes gyümölcséért ültetünk, de tavaszi virágzása miatt díszítőértékkel is bír.
Levélzetét csipkés, fűrészes szélű, tojásdad alakú, hegyes csúcsú levelek alkotják, melyek csak a virágzás után hajtanak ki. Tavasszal nyíló fehér virágai sűrűn borítják a hajtásokat tavasszal.
Hamvas bevonatú, csonthéjas termései a fajtától függően lila, vöröses, sárga vagy akár zöld színűek is lehetnek.
A szilva viszonylag igénytelen növény, számára kevésbé ideális körülmények mellett is termést hoz, azonban igazán bő és jó minőségű termésre, akkor számíthatunk, ha öntözésről és rendszeres trágyázásról is gondoskodunk.
A szilva helyéül napos, világos védett helyet keressünk, mivel viszonylag korán virágzik, ezért a kései fagyok károsíthatják virágait. Lényegében bármilyen talajba ültethetjük a futóhomokos és szikes talajok kivételével.
Ültetéskor érdemes például istállótrágyával biztosítani a megfelelő tápanyagmennyiséget és a későbbiekben is gondoskodni trágyázásról. A szilva gyökerei sekélyen futnak, ezért a tartós szárazság megviselheti, így fontos, hogy rendszeresen öntözzük.
Az elültetett csemeték a megfelelő gondozás mellett kb. 4-5 év után hoznak termést, eddig kell kialakítanunk a megfelelő koronaformát, később pedig arra kell törekedni a metszés során, hogy megakadályozzuk a korona elsűrűsödését. A szilva metszését, egy külön bejegyzésben részletesen ismertetjük.
A szilva bár igényeit tekintve egy jó tulajdonságú fa, sajnos betegségek és kártevők szép számmal károsíthatják. Betegségek közül a levélfoltosodás és a monília, míg kártevők közül a levéltetvek, takácsatkák, a szilvadarázs és a szilvamoly érdemel említést, így növényvédelmi teendőkkel is számolnunk kell, ha szilvát szeretnénk termeszteni.
Kép forrása: Pixabay.com
Forrás: Bálint Gazda – Szilva – Ebből készül a legnépszerűbb lekvár