Alokázia gondozása és szaporítása – Útmutató kezdőknek

A kontyvirágfélék családjába tartozó Alocasia nemzetség, többtucat lenyűgöző növényfajt foglal magában, melyek mindegyike Délkelet-Ázsiában honos. Ezek a növények, hatalmas, egyszínű vagy mintás leveleikkel díszítenek, ezért leginkább levéldísznövényként ismertek, amelyeket méretük és egyedi megjelenésük tesz különlegessé.

Magyarországon leggyakrabban az Alocasia sanderiana fajt találhatjuk meg a kertészetekben, melynek jellegzetességét sötét, fényes felületű, fehér erezettel díszített levelei jelentik. Az elmúlt években számos más faj is elérhetővé vált, mint például az Alocasia cucullata, az Alocasia calidora, az Alocasia macrorrhiza, és az Alocasia zebrina.

Az alokáziák nagyméretű szobanövények, amelyek sok helyet, meleget és magas páratartalmat igényelnek, ezért gyakran találkozhatunk velük növényházakban is. Amennyiben biztosítani tudjuk számukra a megfelelő körülményeket, lenyűgöző díszei lehetnek otthonunknak.

Fontos megjegyezni, hogy ezek a növények bőrirritáló anyagokat tartalmaznak, ezért óvatosan kell bánni velük, különösen az átültetésük és a szaporításuk során. Cikkünk további részében részletesen bemutatjuk az alokázia gondozását, kitérünk a növényvédelemre, valamint a szaporításra is.

Az alokázia igényei és gondozása

Az alokázia, egy változatos fényigényű növény, melynek szükségletei az árnyéktól a teljes napfényig terjedhetnek. A hazánkban elérhető leggyakoribb fajok számára ideális a nem közvetlen napsütéses, világos vagy félárnyékos hely, ahol az év minden szakában biztosított a 20 °C, télen pedig legalább 17 °C-os hőmérséklet.

A hidegre és huzatra érzékenyek, ezért óvjuk őket az ablakok, ajtók és légkondicionálók közelségétől. Az alokáziák páratartalom iránti igényét közvetett párasítással elégíthetjük ki, ehhez a növény cserepét helyezzük vízzel és kavicsokkal töltött tálcára.

Az öntözések során, a tavasztól őszig terjedő időszakban tartsuk nyirkosan a talajt, a túlöntözést és a pangó vizet kerüljük. Az öntözéshez szobahőmérsékletű, lágy vizet használjunk, míg a téli nyugalmi időszakban csökkentsük az öntözést. A növény tápanyagellátásáról tavasszal és nyáron kéthetente kis töménységű tápoldattal gondoskodhatunk.

Az alokáziát nem szükséges rendszeresen metszeni, elég, ha az elszáradt vagy elhalt levelek eltávolítjuk róla. A régi levelek elhalása természetes folyamat, mely során az új levelek megjelenésekor a legidősebbek sárgulni kezdenek és hervadnak. Tipikusan egyszerre csak egy levél pusztul el, amelyet a tövénél kell levágni.

Az alokázia átültetése fontos része a gondozásnak, így biztosíthatjuk számára megfelelő szerkezetű, tápanyagban gazdag talajt, ami elengedhetetlen a fejlődéséhez. Kétévente, téli végén ajánlott újraültetni a növényt laza, jó vízáteresztő képességű, enyhén savanyú talajba.

A kereskedelemben kapható A típusú virágföld ideális választás erre a célra. Fontos, hogy az átültetéshez használt növénytartó rendelkezzen vízelvezető nyílásokkal. Ha rizómaosztással szeretnénk szaporítani a növényt, ezt is az átültetés során végezhetjük el.

Gyakori betegségek és kártevők

Az alokázia leggyakoribb kártevői közé tartoznak a pajzstetvek, a levéltetvek és a takácsatkák. Ezek a rovarok különösen kedvelik a száraz levegőjű környezetet, és gyakran megjelennek olyankor is, ha a növény leveleit nem portalanítjuk rendszeresen.

A kártevők elleni védekezésben hatékony lehet a szappanos vízzel történő lemosás és a Neem olaj alkalmazása is. Megelőzésként pedig ne felejtsünk el rendszeresen párásítani, valamint időnként tisztítsuk meg a leveleket is.

Az alokázia hajlamos különféle betegségekre is, mint amilyen például a korona-, szár- és gyökérrothadás, a levélfoltosság és a Xanthomonas-fertőzés. A fertőzés jelei közé tartoznak a fekete vagy sötétbarna foltok a leveleken, melyeket gyakran sárga szegély vesz körül.

Ezeket a betegségeket leginkább a megfelelő öntözéssel lehet megelőzni, elkerülve a túlöntözést, valamint ügyelve arra, hogy a levelekre ne kerüljön öntözővíz. A növény körüli jó légáramlás biztosítása szintén segítségünkre lehet.

A levelek sárgulása gyakran összefügg a nem megfelelő öntözéssel, mind a túl-, mind az alulöntözés okozhatja. A különböző alokázia fajok eltérő fényigénye miatt, a kevés fény hatására néhány fajnál a levelek szintén sárgulni kezdhetnek.

Egy másik ok, ami sárguló leveleket eredményezhet, az, ha a növény kinőtte a cserepét és régóta nem ültettük át friss virágföldbe. Ez könnyen orvosolható az átültetés elvégzésével.

Ha a levélzet szárad és fonnyad, annak oka lehet, a túl sok vagy túl kevés fény, valamint a tápanyaghiány is. Ezért fontos szem előtt tartanunk a növény fény és tápanyagigényét, hogy elkerüljük ezeket a problémákat.

Az alokázia szaporítása

Az alokázia szaporításának leghatékonyabb módszere rizómaosztás, amit az átültetés alatt célszerű végrehajtani. Ehhez steril és éles metszőollóra lesz szükségünk, amellyel a rizómát óvatosan több darabra osztjuk, majd az így kapott részeket külön cserepekbe ültetjük.

A rizóma vágási felületeit, ajánlott faszénporral kezelni az ültetés előtt, mivel ez segít megelőzni a lehetséges fertőzéseket. A szaporított növények gyors és eredményes meggyökeresedéséhez ideális környezetet kell biztosítani.

A cserepeket meleg, világos helyre kell helyeznünk, a talajt tartsuk nyirkosan. Ha minden feltétel adott, akkor a szaporított alokáziák néhány héten belül meggyökeresednek.

Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk az alokázia gondozásához és szaporításához. Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel is!

Kép forrása: Freepik.com