Őszirózsa (Aster) gondozása

Az évelő őszirózsa (Aster) bemutatása

Az évelő őszirózsa (Aster) nemzetségbe, mintegy 200, alacsony, középmagas, vagy magas termetű évelő fajt sorolunk, melyek élénk színű virágaikkal a nyár második felében, valamint ősszel díszítenek.

Bejegyzésünkben 6 évelő őszirózsa (Aster) fajt gyűjtöttünk össze, és mutatunk be képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt.

1. Csillagőszirózsa (Aster amellus) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: C T Johansson

A csillagőszirózsa (Aster amellus) az őszirózsafélék családjába tartozó, bokros növekedésű évelő növény, amely Európa területén és a Kaukázusban őshonos. Az őszi kertek díszeként is ismert csillagőszirózsa, hazánkban védettséget élvez.

A kb. fél méteres magasságot elérő, kisebb bokrot alkotó növény, csak úgy ontja a sárga közepű, liláskék virágokat. A virágok hátteréül a hosszúkás, sötétzöld levelek szolgálnak.

Gondozásával nem sokat kell foglalkozni, bár azt fontos megemlíteni, hogy a kártevők és a lisztharmat megtámadhatják. Ültetéséhez, napos, világos helyet keressünk.

Talajok közül a meszes, valamint a semleges talaj a legjobb számára. Jó vízáteresztő képességű talajba ültessük.

Bár a szárazságot jól tűri, néha érdemes öntözni. Ha elvirágzott, bátran vágjuk vissza. Serkenthetjük növekedését, ha legalább 3 évente tőosztással ifjítjuk. Szaporítani tavasszal lehet tőosztással, vagy dugványozással.

2. Havasi őszirózsa (Aster alpinus) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Pixabay.com

A havasi őszirózsa, alpesi őszirózsa vagy havasi gerebcsin (Aster alpinus) alacsony termetű, kompakt növekedésű évelő növény.

Természetes élőhelyét Európa hegyvidéki területei, a sziklás lejtők, sziklagyepek jelentik. Az alpesi őszirózsa vagy havasi gerebcsin néven is ismert növény, jól mutat sziklakertbe és évelő ágyásba ültetve egyaránt.

Hosszúkás, lándzsás levelei tőlevélrózsát alkotnak, kékeslila, fehér vagy rózsaszín árnyalatú virágai, a felfelé álló szárak végén nyílnak tavasszal. A színpompás virágok a pillangók számára nagyon vonzók, alkalmasak rá, hogy lepkéket csalogassunk kertünkbe.

A havasi őszirózsa fényigényes növény, ugyanakkor a nagy meleget nem szereti. Világos helyre, jó vízáteresztő, átlagos talajba ültessük. Rendszeres, mérsékelt öntözést igényel, az átmeneti, rövid szárazságot kibírja.

Betegségek közül a szürkerothadás és lisztharmat, míg a kártevők közül a házas és házatlan csigák támadhatják meg. Szaporítani tavasszal tőosztással lehet, valamint magról is szaporítható.

3. Mirigyes őszirózsa (Symphyotrichum novae-angliae) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Flickr / Szerző: Tom Potterfield / Licence: CC BY-NC-SA 2.0

A mirigyes őszirózsa (Symphyotrichum novae-angliae; Aster novae-angliae) Észak-Amerikából származó, Európa szerte népszerű bokros habitusú évelő.

Magas termetű növény, mely nyáron valamint ősszel nyíló virágaival lehet kertünk üde színfoltja. Levélzetét érdes tapintású, rövid lándzsás levelek alkotják, melyek sűrűn borítják a növény szőrös szárát.

Sárga közepű virágai jellemzően fehér, lila vagy rózsaszín árnyalatúak, lepkecsalogatók.

A mirigyes őszirózsa egyszerűen nevelhető dísznövény, melyet csak a lisztharmat támadhat meg, főként, ha rossz légjárású helyre ültetjük. Napos, világos, szellős helyre, tápanyagban gazdag jó vízáteresztő talajba ültessük.

Átlagos vízigényű növény, rendszeres, mérsékelt öntözést igényel. Szeles helyen magassága miatt támasztékot igényel. Érdemes nyár elején kicsit visszacsípni, így szép, bokros formát érhetünk el.

Néhány évente érdemes tőosztással megfiatalítani, szaporítani is ezzel a módszerrel a legegyszerűbb.

4. Kopasz őszirózsa (Symphyotrichum novi-belgii) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző:  Rob Young

A kopasz őszirózsa (Symphyotrichum novi-belgii korábban Aster novi-belgii) évelő növény, mely fajtától függően közepes és magas termetű is lehet.

Alacsonyabb, kompakt növekedésű fajtái balkonládába is ültethetők, de minden méretben jól mutat a virágágyás üde színfoltjaként is.

Margarétaszerű kékeslila, lila, rózsaszín, sötétrózsaszín vagy fehér színű szimpla vagy félig telt virágai a szárak végén, a nyár közepétől az első fagyokig nyílnak. A mutatós virág kitűnő méh és pillangócsalogatók is.

A kopasz őszirózsa, napos, világos és szellős helyen, tápanyagban gazdag, kissé nyirkos talajban fejlődik legszebben.

A jó légáramlás kiemelten fontos, mivel az egyébként jó ellenálló képességű növényt megtámadhatja a lisztharmat. Ritkán verticilliumos hervadás és peronoszpóra is károsíthatja.

Néhány évente érdemes tőosztással megfiatalítani, szaporítani is tőosztással lehet a legegyszerűbben.

5. Réti gerebcsin (Galatella sedifolia; Aster sedifolius) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Christian Ferrer

A réti gerebcsin (Galatella sedifolia; Aster sedifolius) közepes termetű, bokros növekedésű évelő növény, mely Magyarországon is őshonos és védett. A kertben a természetes hatású kertrészek, vadvirágos virágágyak dekoratív növénye.

A réti őszirózsa és pettyegetett őszirózsa néven is ismert mutatós virág, a nyár második felében, valamint ősszel az első fagyokig díszít lila virágaival. Levélzetét keskeny, pontozott levelek alkotják, melyek sűrűn borítják a felfelé álló hajtásokat.

A réti gerebcsin, napos, világos helyen, átlagos adottságú talajba ültetve fejlődik legszebben. Jó szárazságtűrő képességű növény. Árnyékos helyen, vagy tápanyagban túlságosan bővelkedő talajban felnyurgul, ilyenkor támasztékra van szüksége.

Kora nyáron célszerű egy kicsit visszacsípni a hajtásait, így szebb, tömöttebb, bokros forma érhető el. Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny. Magról és tőosztással is szaporítható.

6. Fokföldi kékmargitvirág (Felicia amelloides) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Krzysztof Golik

A fokföldi kékmargitvirág (Felicia amelloides) hazánkban közepes termetű, eredeti élőhelyén Dél-Afrikában akár 1 méteres magasságot is elérő, bokros növekedésű, örökzöld félcserje.

Fagyérzékeny növény, ezért Magyarországon elsősorban egynyári növényként tartjuk, de világos, fagymentes helyen átteleltethető.

Levélzetét érdes tapintású, lándzsa alakú zöld vagy fehértarka levelek alkotják. Margarétára emlékeztető világoskék virágai a szárak végén nyílnak, nagyon hosszan, tavasz végétől egészen az első fagyokig pompáznak.

A fokföldi kékmargitvirág napos, világos, esetleg félárnyékos fekvésben, lazább szerkezetű, homokos, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik legszebben.

Átlagos vízigényű növény, rendszeres, de mérsékelt öntözést igényel, a pangó vizet rosszul tűri.

Hosszabb virágzásra ösztönözhetjük, ha folyamatosan eltávolítjuk az elhervadt virágokat. Betegségekre nem érzékeny, a kártevők közül időnként problémát okoznak a levéltetvek és a viaszos pajzstetvek.

1-2 évente érdemes megfiatalítani, amit legegyszerűbben tőosztással tehetünk meg. Szaporítani dugványozással és magvetéssel lehet.

Képek forrása: Wikipédia / Szerző: C T Johansson; Pixabay.com; Flickr / Szerző: Tom Potterfield / Licence: CC BY-NC-SA 2.0; Wikipédia / Szerző:  Rob Young; Wikipédia / Szerző: Christian Ferrer; Wikipédia / Szerző: Krzysztof Golik

Forrás: Botanikaland – Réti gerebcsin