Ennyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a magyarok!

Kép forrása: Pixabay.com

Elég furcsán működünk, mi emberek. Bár tudjuk, hogy mennyire fontos a gyümölcs és zöldségfogyasztás, mégis jóval kevesebbet fogyasztunk belőlük, mint kellene. Mi, magyarok ebben a tekintetben különösen alul teljesítünk, mert hozzávetőleg a felét fogyasztjuk annak, ami a napi előírt átlag lenne, legalábbis ezt mutatják az elmúlt évek statisztikái.

Bár a 2000-es évek elejéhez képest nőtt az igény és a fogyasztás mértéke, mégis még mindig nagyon kevés gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk átlagosan naponta. Még a kisgyerekes családok is alig érik el a napi 300 gramm friss gyümölcs és zöldség fogyasztást.

Ami meglepő, hogy a statisztikák szerint a főleg a gyümölcsök, de a zöldségek is az ötödik-hatodik legkedveltebb ételcsoportba tartoznak, a gyerekek esetében még előrébb sorolják őket, mégsem fogyasztunk belőlük annyit, amennyit kellene.

Természetesen ez egy átlag, de az adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a magyarok nagy része nem fogyasztja a kellő mennyiséget.

Jobb vagy rosszabb ez az átlag az európai adatokhoz viszonyítva?

Ha megnézzük az európai adatokat, a hazai fogyasztás még elkeserítőbbnek tűnhet. A napi átlagfogyasztás tekintetében már évekkel ezelőtt is eléggé a sor végén kullogtunk. És úgy sem jobb a helyzet, ha csak azt nézzük, hogy a magyarok hány százaléka eszik legalább egyszer gyümölcsöt vagy zöldséget naponta.

Zöldségfogyasztás tekintetében a legutolsók vagyunk, ugyanis a hazai lakosság mindössze 30%-a fogyaszt naponta zöldséget. Az első Írország 84%-kal, de öt ország kivételével szinte mindegyik Európai Uniós állam eléri az 50%-ot.

Gyümölcsfogyasztás tekintetében egy kicsit jobb a helyzet, de a 40% sem számít jó eredménynek. Nem meglepő, hogy e tekintetben a mediterrán országok vezetnek, ahol a lakosság 70-80%-a fogyaszt naponta legalább egyszer gyümölcsöt, de a skandináv országok is elég elől végeznek ezen a listán.

Érdekes kérdés, hogy mi okozza a többi országhoz képest ezt a lemaradást, mert a megtermelt mennyiségek tekintetében jóval több gyümölcsnek és zöldségnek kellene fogynia.

Mi az oka, hogy ennyire hátul kullogunk a többi európai országhoz képest?

A mediterrán országok a gyümölcs és zöldség fogyasztásban mindig is az élen jártak, a gasztronómiájukban is lényeges szerepe van a gyümölcsöknek és a zöldségeknek.

Ha megnézzük a magyar ételeket, jól láthatjuk, hogy nálunk a leggyakrabban fogyasztott zöldségféle a burgonya, viszont ezt a zöldséget nem számítják bele a statisztikai adatokba, ugyanis magas a keményítő tartalma, nagyobb, mint amennyi vitamint tartalmaz.

Valószínű, hogyha a krumpli is beleszámítana a napi zöldségfogyasztásba, akkor jóval előrébb végeznénk az európai statisztikák esetében is.

Természetesen nemcsak ennek köszönhető ez az alacsony érték. A megtermesztett valamint, importált zöldségek és gyümölcsök tudnák fedezni a hazai igényeket, nem készlethiány okozza a problémát.

Sokkal inkább az, hogy a zöldségek és gyümölcsök ára is növekszik, csak az alma ára a duplájára nőtt az elmúlt egy évben, és a többi zöldség és gyümölcs is folyamatosan drágul.

Mennyi zöldséget és gyümölcsöt kellene valójában fogyasztanunk?

Az már jól látszik, hogy nem fogyasztunk eleget se a zöldségekből, se a gyümölcsökből, de mennyi is lenne az „elég”?

A szükséges napi vitamin-, ásványi anyag és rostbevitel fedezése miatt legalább 4 adagot, vagyis min. 400 grammot kellene fogyasztanunk, de a szakemberek 600 gramm körüli mennyiséget javasolnak. Ennek a mennyiségnek 1/3 része gyümölcsből, 2/3 része pedig zöldségből kellene, hogy álljon.

Elvileg az is mindegy, hogy milyen formában fogyasztjuk a zöldségeket, lehet friss, párolt vagy akár főtt zöldség is. A legfontosabb az, hogy változatosan táplálkozzunk, mivel az egyes zöldségek és gyümölcsök szénhidrát, rost, fehérje, zsír, vitamin és ásványi anyag értékei nagyon változók.

Törekedjünk rá, hogy naponta fogyasszunk lehetőleg minél többféle zöldséget és gyümölcsöt!

Kép forrása: Pixabay.com

Forrás: ec.europa.eu/eurostat