Gyümölcsfa metszés alapok – Mikor lehet metszeni?

Kép forrása: Pixabay.com

A gyümölcsfák metszése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy bőséges, ízletes termést hozzanak fáink. Kezdő kertészként azonban a helyes metszés nem tűnik egyszerű feladatnak. Mikor lehet metszeni? Hogyan kell metszeni az egyes gyümölcsfákat?

Ezekre a kérdésekre ad választ a gyümölcsfák metszését részletesen bemutató írásaiban Rosznáky-Barna Péter kertészmérnök, a GyümölcsHistória című könyv szerzője.

A gyümölcsfák metszésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe:

• Milyen alanyon ültettük el a gyümölcsfáinkat
• Illetve ebből következően, milyen koronaformát alakítunk ki rajtuk.

Az alanyról a kötelezően használt, NÉBIH által ellenőrzött címkén találunk információt.

Az alanyok tekintetében a következő szempontokat kell figyelembe vennünk:

Alma

Az alma rendelkezik a legnagyobb számban különféle alanyokkal. A vadalmán álló fák növekedése igen erős, míg az MM106-alany kb. 25%-kal kisebb növekedést eredményez.

A  további alanyok az M26, majd az M9, melyen annyira törpe növekedésűek lehetnek az almafák, hogy az ültetvény megjelenése már-már nem is gyümölcsösre emlékeztet, hanem a kukorica ültetvényre.

A fölsorolt alanyokon kívül más alanyfajták is ismertek, azonban a fent említettek azok, melyekkel leggyakrabban találkozunk a faiskolai szaporítások során.

Körte

A körtével vadkörte alanyon találkozunk leggyakrabban. A körte törpésítő alanya a birs (BA29).

Cseresznye

Cseresznye: a sajmeggyen álló cseresznyefák némileg kisebb növekedésűek a vadcseresznyén állókhoz képest, azonban mégsem olyan mértékben, hogy azt törpésítésnek lehessen nevezni. Az alanyválasztás ennél a fajnál a talajtulajdonságokra történő testre szabást is jelenti.

Meggy

Meggy: hasonló a cseresznyéhez.

Szilva

A szilva leggyakrabban használt alanya a mirabolán. A különböző szilvaalany fajták jellemzően a mirabolán változatai.

Kajszi

Kajszi illetve sárgabarack: kétféle alannyal lehet találkozni. Az egyik a már említett mirabolán illetve annak változatai, a másik a vadkajszi magcsemete. A különböző kajszi alanyok a talajféleségekhez is igazodnak.

Őszibarack

Végezetül az őszibarackot említem meg, melynek szaporítása során szintén többféle alanyt használnak a faiskolák. A vadőszibarackon állók növekedése erős, és inkább jobb talajokra való.

A mandulára szaporított őszibarackok nem olyan erőteljes növekedésűek, és gyengébb talajokon is megfelelő az alkalmazásuk. A mandulabarack biztosítja a köztes megoldást.

A gyümölcsfák metszésének kiinduló pontja tehát részben az alany használatának a figyelembe vétele, majd ezután következnek az egyéb feltételek.

Gyümölcsfák metszési ideje

A gyümölcsfák metszésének az ideje almatermésűek (alma, körte, birs) esetében februárban lehetséges, amennyiben a nappali hőmérséklet nem csökken nulla Celsius fok alá. Az idei évben ez jóformán az egész télre jellemző volt, ami a metszés számára megkönnyítette a kertész munkáját, azonban számtalan kártevő és kórokozó gyérítésére nem került sor.

A csonthéjasok (őszibarack, meggy, szilva, sárgabarack, cseresznye) metszésének az ideje pirosbimbós állapotban van, amikor kissé megindul a nedvkeringés. Ilyenkor ugyanis könnyebben gyógyulnak a sebek.

A dió szokott még kérdéses lenni. Két ideális időpontot határozhatunk meg:

• nyár vége, mikor a téli felkészülés időszaka van (augusztus) és
• nyugalmi időszakban, decemberben

A bogyósok metszését is célszerű a vegetációs időn kívülre hagyni, ugyanis a levágott vesszők akár szaporítóanyagok is lehetnek.

Ribizli szaporítása fásdugványozással:

A többi gyümölcstermő (mandula, naspolya) növény metszési ideje azonos az almatermésűekével.

A fagyérzékenyek, mint például a füge, gránátalma metszésével érdemes megvárni azt az időszakot, amikor már egyáltalán nem lehet komoly fagyokra számítani, tehát körülbelül március végét április elejét.

Szerző: Rosznáky-Barna Péter kertészmérnök (Barna És Fiai Faiskola)

Kép forrása: Pixabay.com