Hogyan segítenek a napelemek a klímaváltozás elleni harcban?
Korunk egyik legégetőbb problémája a klímaváltozás, mely ellen sokan nap mint nap harcolunk – ki kisebb, ki nagyobb erőbedobással. Hogyan segíthetnek ebben a napelemek?
A 21. században szinte mást sem hallani a közösségi médiából, mint hogy igyekezz kerülni a pazarlást, hasznosíts újra, felejtsd el a műanyagot, termelj kevesebb szemetet, fogyassz kevesebb áramot, vizet, hőt.
Arról is sok szó esik, hogy használd ki a megújuló energiaforrásokat, például napelemes rendszerek segítségével. Mindezeknek egyetlen mozgatórugója van: megőrizni a Földet a következő nemzedékeknek.
Mi a baj a klímaváltozással?
A klímaváltozás egyik fő előidézője, hogy olyan gázok halmozódnak fel a Föld légkörében, amelyek fokozzák vagy eltorzítják az egyes területekre jellemző, régóta fennálló éghajlati viszonyokat.
A legnagyobb ilyen típusú torzítás az üvegházhatás növekedésének köszönhető, mely a Föld felmelegítésével megbolygatja a bolygó kényes egyensúlyát, ezzel negatív hatást gyakorol a Föld légkörére, vizeire és élővilágára egyaránt.
Az üvegházhatás bizonyos mértékig természetes folyamat, azonban jelentős mértékű növekedéséért döntően az emberi tevékenységek felelősek, ezzel pedig lavinát indítottunk el.
A felmelegedés miatt olyan következményekkel is számolnunk kell, amelyek még tovább fokozzák a probléma súlyosságát. Ilyen következmény például az olvadó sarkvidék.
Az egyre csökkenő jeges felület miatt a Föld egyre kevesebb napfényt tud visszaverni, így egyre többet nyel el, amely tovább melegíti a légkört.
A fokozatosan felolvadó, korábban jeges talajból metángáz szabadul fel, amely 23-szor erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid, melynek kibocsátásával elindítottuk ezt a folyamatot.
Mi az oka a klímaváltozásnak?
A légkörbe kerülő káros hatású gázok kibocsátásáért legnagyobb mértékben az energiaipar tehető felelőssé – ezen belül is főként a szén- illetve gázerőművek. A második legnagyobb felelőse maga a közlekedés.
Mindegy, hogy közúton, vízen vagy a levegőben történik, a közlekedéshez szükség van fosszilis üzemanyagok (olaj, szén, földgáz) égetésére, és ez magas szén-dioxid kibocsátással jár.
Mindezek mellett az ipar, valamint a nagyipari állattartás, illetve a mezőgazdaság munkája során a légkörbe kerülő dinitrogén-oxid, metán, illetve a fluorozott szénhidrogének is tovább fokozzák az amúgy is drámai mértékben növekvő üvegházhatást.
Kisebb, de korántsem elhanyagolható mértékben ront a helyzeten az épületek, szolgáltatások és háztartások pocsékló, túlzott energiahasználata, valamint a Föld erdeinek nagy mértékű pusztítása is.
Miért veszélyezteti ez az életünket, jövőnket?
A klíma változása bizonyos mértékben mindig is normális volt a Föld életében, azonban, akik ezzel érvelnek a klímaváltozás problémájának nagysága ellen, elfelejtik azt a tényt, hogy a nagy mértékű változások idején nem élt ember a Földön, akikre mindez hatással lehetett.
Mondhatjuk, hogy az utolsó jégkorszak után kialakult (viszonylagos) légköri állandóság tette lehetővé azt, hogy az emberi civilizáció létrejött, fennmaradt és fejlődhet.
A korábban viszonylag állandó légköri szén-dioxid koncentráció, illetve a hőmérséklet mára ijesztő mértékben és gyorsasággal változik: ez okozza a valódi katasztrófát. Az ipari forradalom előtt (tehát a XVIII. század közepén, illetve az azt megelőző körülbelül tízezer évben) a légkör szén-dioxid koncentrációja 280 ppm volt.
Azóta az emberiségnek ezt a szintet sikerült majdnem megdupláznia, közel 220 év alatt 415 ppm-re növeltük a Föld légkörének szén-dioxid koncentrációját.
A jégsapkák olvadása következtében tovább melegszik a Föld, illetve emelkedik a tengerszint is, amely a tengerparti területek víz alá kerülésével fenyeget – ez milliárd ember életét veszélyezteti.
A hőmérséklet emelkedésével egyre gyakoribbá válnak az olyan extrém időjárási viszonyok és események, mint a hőhullámok, aszályok, óriási esőzések, erdőtüzek, valamint a csapadékeloszlás megváltozása, illetve a csapadékozás hektikussá válása.
Szintén a felemelegedés hatására lesznek egyre gyakoribbak, valamint erőteljesebbek a viharok és hurrikánok. Azzal, hogy ez az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás válik lassan mindennapossá, az élet is nehezebben tervezhető lesz.
Tény, hogy a Föld élete során előfordultak már olyan időszakok, amikor nem voltak jégsapkák, melyek visszaverhették volna a napsugárzást – a probléma azonban az, hogy nem tudjuk, ilyen mértékű klímaváltozáshoz képes-e alkalmazkodni az ember, adottak lesznek-e a feltételek a mindennapi élethez.
Éppen ezért kell törekednünk arra, hogy ezt a felboruló dominósort megállítsuk, és hagyjunk időt a Földnek megújulni, hogy továbbra is a már megszokott életfeltételeinket biztosíthassa.
Hogyan segítenek a napelemek a klímaváltozás elleni harcban?
A Föld nem megújuló energiaforrásait a közlekedés és az ipar mellett bizony az otthonainkban is felhasználjuk.
Magyarország földgázfogyasztása évente körülbelül 15 millió köbméter. Ennek termelése és szállítása eleve robbanásveszélyes, a földgáz égése közben pedig szén-dioxid, illetve nitrogén-oxidok jutnak a légkörbe.
Egyik fő alkotóeleme a metán, amely roncsolja az ózonréteget, és fokozza az üvegházhatást. Mindezek ellenére a földgáz a mai napig kiemelten fontos az energiaellátás szempontjából.
A világon 2,5 milliárd kőolajat égetnek éves szinten, hogy benzint, petróleumot, gázolajat, fűtőolajat biztosítsanak a mindennapi életünkhöz.
Ezek előállítása és szállítása további környezetszennyező hatással bír, az esetleges szállítási balesetek következtében pedig számtalan élőlény pusztul el az óceánjainkban.
A világ bányáiból évente körülbelül 5 milliárd tonna szenet bányásznak, amelyet végül villamos energia, kén és cseppfolyós szénhidrogén kinyerésére használunk fel. Maga a szén bányászata, illetve a felhasználásáig vezető út is károsítja a Földet – a talajt és a légkört egyaránt.
Ezek a nem megújuló energiaforrások előbb-utóbb el fognak fogyni, és ha a modern világ pazarló életmódját vesszük alapul, ez inkább előbb, mint utóbb fog bekövetkezni.
Azonban nem az elfogyás, sokkal inkább a környezetkárosítás szempontja miatt érdemes, és kell mielőbb más alternatíva után néznünk. Nem is kell sokáig keresgélnünk, az energiatermelés káros módjainak kiváltására az égbolton találjuk a választ.
- A Földre mintegy 174 PW (petawatt) energia érkezik a Napból az atmoszféra felső részeibe,
- ennek körülbelül 32%-a elveszik: visszaverődik az űrbe, elnyeli a Föld, az óceánok, illetve a felhők,
- a maradék (hozzávetőlegesen) 120 PW energia az, amit hasznosítani tudnánk.
- Ez egy évben 1070 EWh energiát jelent, mely a 7500-szorosa a Föld éves energiafogyasztásának.
Ijesztő belegondolni, igaz? Mennyi környezetszennyezés, mennyi felesleges káros anyag, miközben a mindennapok során az így kinyert energiának többezerszerese süt ránk nap, mint nap – csupán hasznosítanunk kellene.
A napenergia hasznosítható passzív módon: az épületek megfelelő tájolásával, valamint kiváló hőszigetelésével a napsugarakra bízhatjuk otthonaink, épületeink fűtésének egy részét, ezzel csökkentve a nem megújuló energiaforrások felhasználását.
Gyakoribb azonban a napenergia aktív módon történő felhasználása, mely történhet:
- naperőművekben
- napkollektor segítségével, amellyel fűtésre és vízmelegítésre alkalmas hőenergiát állít elő (és megfelelő berendezések segítségével tárol is)
- valamint napelemek által, melyek segítségével elektromos áramot állíthatunk elő, és tárolhatjuk vagy visszatáplálhatjuk azt otthonainkba, közműveinkbe.
Azzal, hogy napelemeket telepítünk épületeink és otthonaink tetejére vagy kertjébe, hatalmas terhet veszünk le bolygónk válláról.
A Nap energiájának egyre szélesebb körű felhasználásával fokozatosan csökkenthetjük a nem megújuló energiaforrások bányászatának, égetésének mellékhatásait, hiszen egy megújuló, emissziómentes, környezetbarát alternatívával helyettesíthetjük az általuk kapott elektromos áramot és hőenergiát.
Kép forrása: Pixabay.com
Hirdetés (X)