Így védekezz a cserebogár ellen!

A cserebogár a ganajtúrófélék családjába tartozó bogár. Számos cserebogárfaj ismert, Magyarországon a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) fordul elő leggyakrabban és okozza a legnagyobb károkat.

A cserebogár nem csak hazánkban van jelen kártevőként, Európa más országaiban is károsít lárva és kifejlett állapotban is. A különbség főként abban áll, hogy mennyi idő szükséges a teljes kifejlődéshez. A teljes kifejlődés ideje jellemzően 3-5 év között van, hazánkban 3 év.

A különböző cserebogár nemzetségek nem egyszerre érik el a végső fejlődési szakaszt, így lényegében minden évben lehet számítani a cserebogarak kártételére az ország valamely részén.

A cserebogár kártétele

A cserebogár lárva alakban és kifejlett állapotban is jelentős károkat képes okozni. A falánk cserebogár pajorok piszkos fehér színűek, rágóik erősek, lábaik a barna fej közelében a testük elején találhatók, kifejlett méretük 4-5 cm is lehet.

Fiatal korukban még főként humusszal táplálkoznak, később azonban a növények gyökereit veszik célba. Amikor véget ér a teljes átalakulás, májusban kezdődik a cserebogár rajzása, mely minél hűvösebb az időjárás, annál tovább tart.

A kifejlett májusi cserebogár 2-3 cm hosszú, barna szárnyfedős bogár, potrohán világos színű foltok találhatók, szárnyfedőit ritkás, fehéres színű szőrzet borítja. A lombos fákat károsítja, a leveleket rágja, nagy tömegben jelentős károkat képes okozni.

Védekezés a cserebogár ellen

A cserebogár ellen lárva és kifejlett állapotban is védekezhetünk. A lárvák szerencsére számos természetes ellenséggel rendelkeznek ilyenek például a madarak (főként varjúfélék), a vakond, a sün, a cickány, és a háziszárnyasok, elsősorban a tyúk.

Ha vannak a háznál tyúkok, akkor a vetést, ültetést megelőző ásás után érdemes bevetni őket, az ilyenkor felcsipegetik a felszínre kerülő lárvákat.

A gyakori kapálás, talajlazítás, őszi ásás, szántás szintén a segítségünkre lehet, ezekkel kiforgatjuk a pajorokat a talajból. Az ősszel végzett munkák során felszínre kerülő pajorok a hideg hatására megfagynak.

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: AfroBrazilian

Jó védekezési lehetőség a csali növény ültetése, ilyen lehet a szamóca, vagy a saláta, sárgarépa és burgonya palánta. A vetés közelébe, csalinak ültetett palántákat sűrűbben öntözzük. Ha a pajorok megtámadják a növényt, a palánta gyors leépülési jelzi, ilyenkor gyökerestől ki kell ásni a növényt, és hozzáférünk a pajorokhoz is.

Ha egy négyzetméteren belül 4-5 lárvánál is többet találunk a talajban, akkor szükség lehet talajfertőtlenítésre, az ehhez szükséges szereket gazdaboltban szerethetjük be, bár, ha nem muszáj, inkább ne vegyszerezzünk.

Bio gazdálkodásban is használható megoldásként a RadiVita talajlakó kártevők elleni készítményt alkalmazhatjuk. Ez a vegyszermentes termék a talajba juttatva a talajfelszín alatti kártevőket szorítja vissza, mint amilyen a cserebogár lárvája is.

A kifejlett cserebogarakat a rajzási időszakban kell gyéríteni, hogy meggátoljuk a peterakást, hosszabb távon ez a legcélravezetőbb megoldás. Rajzási időben, egy hűvös, borongós reggelen menjünk ki a kertbe és a faágak mozgatásával rázzuk le a cserebogarakat a fáról.

A korai, hűvös órákban a cserebogarak röpképtelenül, ernyedten ülnek a fákon, így könnyedén sikerrel járhatunk. A földre került cserebogarakat gyűjtsük össze és tegyük meg, amit kell.

Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: AfroBrazilian

Források: Megyeri Szabolcs Kertészete; Wikipédia