Kajszi metszése – Részletes útmutató

A kajszi vagy sárgabarack legnépszerűbb gyümölcseink egyike. Valószínűleg a mai Kína északi területeiről származik. Magas cukortartalmának köszönhetően a friss fogyasztás mellett befőttnek, aszalványnak és pálinkának is felhasználható.
Itthon szinte bárhol termeszthető, de leginkább a dombvidékeket kedveli, ahol sok fényt és meleget kap, valamint a késői fagyok is elkerülik.
Kezdő kertészként a kajszi metszése talán kisebb fejtörést okozhat, azonban, ha megismerkedünk a legelterjedtebb koronaformákkal, kialakításukkal és fenntartásukkal, már egyáltalán nem akkora ördöngösség. A továbbiakban, a két legelterjedtebb koronaformájának a metszését mutatjuk be.
A metszés nélküli fa
A kajszi természetes koronája széteső, de nem feltétlen formás gömbkorona. Növekedése erőteljes, gyakran hoz – akár alulról is – nagyon erős hajtásokat. Az előtörő vízhajtások néha képesek még a fa sudarával is konkurálni.
Ennek ellenkezője, amikor a fa aránytalanul gyenge, csenevész vesszőket hoz, akár ugyanazon az ágon. A kajszi hajlamos másodrendű hajtásokat hozni. Ez azt jelenti, hogy a hajtások még az adott évben elágaznak.
Kimondottan törpe alanya nincs a fának, itthon leggyakrabban a mirabolánra (cseresznyeszilva) és a vadkajszira oltják. Házikertekbe a hagyományos sudaras koronaforma vagy a sudár nélküli váza ajánlható.
A sudaras koronaforma kialakítása
Ideális esetben a faiskolából olyan fát kaptunk, aminek a törzsmagasságát (120-130 cm) már kialakították és rendelkezik minimum 3-4 erősebb vesszővel.
Ha néhányuk túl gyenge lenne, azokat tőből távolítsuk el, majd a következő évben kifakadó hajtásokból pótoljuk őket. Végeredményben a sudár mellett 4 oldalágat kell kialakítanunk. Fontos, hogy ezek a törzsön ne egy pontból induljanak ki.
Első tavasz

Kép forrása: CityGreen.hu / Szerző: Szigeti Emil
A 4 vezérvesszőt kb. a harmadára vágjuk vissza, úgy, hogy végük nagyjából egymagasságba essen. A sudár efelett kb. 25 cm-rel érjen véget.

Kép forrása: CityGreen.hu / Szerző: Szigeti Emil
Első nyár
Mivel csak fásmetszéssel nehezebb kialakítani a kajszi koronáját, előnyös, ha még zöld állapotukban eltávolítjuk a vezérhajtások és a sudár konkurenseit. Ugyanezt tegyük a törzsből előtörő hatásokkal is.
Második tavasz
Ha kellően erősek, akkor a sudarat és a vázágak vezérvesszőit is fele hosszúságra metsszük vissza úgy, hogy az utóbbiak vége nagyjából egymagasságba essen.
Második nyár
Ha a vezérhajtások kivételével a többit visszacsípjük, akkor egyrészt jövőre már termésre is számíthatunk, másrészt az elágazódások serkentésével bokrosabbá tesszük a koronát.
Harmadik tavasz
A vezér- és sudárvesszőknek kb. harmad részét metsszük le úgy, hogy az előbbiek azonos magasságúak legyenek.
Ekkor alakíthatjuk ki a további vázágakat is (2-3 db). Ezeket nem egy csoportban, hanem a sudáron elszórtan kb. metszőollónyi távolságra tegyük meg.
A termő kajszi metszése
Házikertben általában 1-2 évente metsszük, ez, a szokásos munkákon túl (elhalt, beteg részek eltávolítása stb.) főleg a fa kordában tartását szolgálja.
Tavasszal azért lehet célszerű a vesszők visszavágása, mert ezzel erősítjük az alatta található termőrészeket. A vezérvesszők visszavágását, a fiatal, illetve a nagyon erősen növekvő fák esetben semmiképp ne hagyjuk el.
Nyár elején célszerű a túl erős hajtásokat visszacsípni. A sudarak és vázágak vezérhajtásait 8-10 levelesre, az idősebb részek hajtásait pedig 3-4 levelesre visszacsípni.
Előbbivel a felkopaszodást akadályozhatjuk meg, utóbbival fokozhatjuk a termőrészekké alakulást. Ezek általában igen jól teremnek, míg kellő mennyiségű fényt kapnak, ellenkező esetben elhalnak.
A vezérvesszők nyári másodrendű hajtásain ne nagyon vagy egyáltalán ne hagyjunk termést, mivel ezek a vékony, gyenge részek a súly miatt elhajlanak.
A kajszi ifjítása
Sajnos nem tűri jól az ifjítást, gyakran egy-egy levágott idősebb ág alatti koronarész is elpusztul a későbbiekben. Ezért, ha egymód van rá 3 évesnél idősebb részeket ne távolítsunk el.
Gutaütés
A kajszi legjellemzőbb problémája, tünete, hogy a levelek fonnyadnak, mintha leforrázták volna őket. Mivel a kórokozói télen és a nyár vége felé fertőznek leginkább, ezért ezekben az időszakokban ne metsszünk.
Ha elindul a növényben a nedvkeringés, már védettebb a fertőzéssel szemben, ezért célszerű virágzás előtt kb. 1 héttel metszeni. Vannak, akik a tavaszi metszést a gutaütés kockázata miatt teljesen elhagyják, és csak augusztusban metszenek.
Bár az interneten több pozitív véleményt is lehet ezzel kapcsolatban olvasni, termesztői körökben nincs alátámasztva ennek a módszernek a sikeressége.
Váza korona kialakítása

Kép forrása: CityGreen.hu / Szerző: Szigeti Emil
Sudár nélküli, 4-5 méteres fát adó koronaforma, nagyüzemi termesztésben jellemzően ezt vagy egyéb változatait használják.
Általában 3-4 db 60-70°-os szögben álló – nem egy pontból kiinduló–vázág és a rajtuk elhelyezkedő gallérágak alkotják a koronát. Utóbbiakból áganként 2-3-at alakítanak ki úgy, hogy 20-30°-os szöget zárjanak be a vízszinteshez képest.
Első tavasz
A suhángot kb. 80 cm magasságban visszavágjuk.
Második tavasz
Ki kell választanunk, 3-4 egyenletesen elhelyezkedő, hasonlóan erős vesszőt, amiből a vázágakat megneveljük. Innentől a vázágak végleges formájának eléréséig évenként a vesszők felét, egyharmadát metsszük le.
További tavaszok
Elkezdjük a gallérágak kialakítását az oldalvesszőkből. Kiválasztásukkor ügyeljünk arra, hogy később ne árnyékolják egymást, illetve semmiképp se egyszerre neveljük ki őket, hanem 2-3 évre elosztva.
A végleges korona nagyjából a negyedik-ötödik évre alakul ki. Innentől a korona állapotát visszametszéssel és ritkítással tarthatjuk fent.
Képek forrása: Pixabay.com; CityGreen.hu
Források: Heiko Hübscher, Heinrich Beltz, Gerd Großmann, Helmut Pirc: Schnitt für Schnitt: Zier- und Obstgehölze, Form- und Rosenschnitt; Dr. Jeszenszky Árpád: A gyümölcsfák metszése képekben; Saját szerkesztés