Kajszi metszése – Részletes útmutató

A kajszi vagy sárgabarack legnépszerűbb gyümölcseink egyike. Valószínűleg a mai Kína északi területeiről származik. Magas cukortartalmának köszönhetően a friss fogyasztás mellett befőttnek, aszalványnak és pálinkának is felhasználható.

Itthon szinte bárhol termeszthető, de leginkább a dombvidékeket kedveli, ahol sok fényt és meleget kap, valamint a késői fagyok is elkerülik.

Kezdő kertészként a kajszi metszése talán kisebb fejtörést okozhat, azonban, ha megismerkedünk a legelterjedtebb koronaformákkal, kialakításukkal és fenntartásukkal, már egyáltalán nem akkora ördöngösség. A továbbiakban, a két legelterjedtebb koronaformájának a metszését mutatjuk be.

A metszés nélküli fa

A kajszi természetes koronája széteső, de nem feltétlen formás gömbkorona. Növekedése erőteljes, gyakran hoz – akár alulról is – nagyon erős hajtásokat. Az előtörő vízhajtások néha képesek még a fa sudarával is konkurálni.

Ennek ellenkezője, amikor a fa aránytalanul gyenge, csenevész vesszőket hoz, akár ugyanazon az ágon. A kajszi hajlamos másodrendű hajtásokat hozni. Ez azt jelenti, hogy a hajtások még az adott évben elágaznak.

Kimondottan törpe alanya nincs a fának, itthon leggyakrabban a mirabolánra (cseresznyeszilva) és a vadkajszira oltják. Házikertekbe a hagyományos sudaras koronaforma vagy a sudár nélküli váza ajánlható.

A sudaras koronaforma kialakítása

Ideális esetben a faiskolából olyan fát kaptunk, aminek a törzsmagasságát (120-130 cm) már kialakították és rendelkezik minimum 3-4 erősebb vesszővel.

Ha néhányuk túl gyenge lenne, azokat tőből távolítsuk el, majd a következő évben kifakadó hajtásokból pótoljuk őket. Végeredményben a sudár mellett 4 oldalágat kell kialakítanunk. Fontos, hogy ezek a törzsön ne egy pontból induljanak ki.

Első tavasz

Kép forrása: CityGreen.hu / Szerző: Szigeti Emil

A 4 vezérvesszőt kb. a harmadára vágjuk vissza, úgy, hogy végük nagyjából egymagasságba essen. A sudár efelett kb. 25 cm-rel érjen véget.

Kép forrása: CityGreen.hu / Szerző: Szigeti Emil

Első nyár

Mivel csak fásmetszéssel nehezebb kialakítani a kajszi koronáját, előnyös, ha még zöld állapotukban eltávolítjuk a vezérhajtások és a sudár konkurenseit. Ugyanezt tegyük a törzsből előtörő hatásokkal is.

Második tavasz

Ha kellően erősek, akkor a sudarat és a vázágak vezérvesszőit is fele hosszúságra metsszük vissza úgy, hogy az utóbbiak vége nagyjából egymagasságba essen.

Második nyár

Ha a vezérhajtások kivételével a többit visszacsípjük, akkor egyrészt jövőre már termésre is számíthatunk, másrészt az elágazódások serkentésével bokrosabbá tesszük a koronát.

Harmadik tavasz

A vezér- és sudárvesszőknek kb. harmad részét metsszük le úgy, hogy az előbbiek azonos magasságúak legyenek.

Ekkor alakíthatjuk ki a további vázágakat is (2-3 db). Ezeket nem egy csoportban, hanem a sudáron elszórtan kb. metszőollónyi távolságra tegyük meg.

A termő kajszi metszése

Házikertben általában 1-2 évente metsszük, ez, a szokásos munkákon túl (elhalt, beteg részek eltávolítása stb.) főleg a fa kordában tartását szolgálja.

Tavasszal azért lehet célszerű a vesszők visszavágása, mert ezzel erősítjük az alatta található termőrészeket. A vezérvesszők visszavágását, a fiatal, illetve a nagyon erősen növekvő fák esetben semmiképp ne hagyjuk el.

Nyár elején célszerű a túl erős hajtásokat visszacsípni. A sudarak és vázágak vezérhajtásait 8-10 levelesre, az idősebb részek hajtásait pedig 3-4 levelesre visszacsípni.

Előbbivel a felkopaszodást akadályozhatjuk meg, utóbbival fokozhatjuk a termőrészekké alakulást. Ezek általában igen jól teremnek, míg kellő mennyiségű fényt kapnak, ellenkező esetben elhalnak.

A vezérvesszők nyári másodrendű hajtásain ne nagyon vagy egyáltalán ne hagyjunk termést, mivel ezek a vékony, gyenge részek a súly miatt elhajlanak.

A kajszi ifjítása

Sajnos nem tűri jól az ifjítást, gyakran egy-egy levágott idősebb ág alatti koronarész is elpusztul a későbbiekben. Ezért, ha egymód van rá 3 évesnél idősebb részeket ne távolítsunk el.

Gutaütés

A kajszi legjellemzőbb problémája, tünete, hogy a levelek fonnyadnak, mintha leforrázták volna őket. Mivel a kórokozói télen és a nyár vége felé fertőznek leginkább, ezért ezekben az időszakokban ne metsszünk.

Ha elindul a növényben a nedvkeringés, már védettebb a fertőzéssel szemben, ezért célszerű virágzás előtt kb. 1 héttel metszeni. Vannak, akik a tavaszi metszést a gutaütés kockázata miatt teljesen elhagyják, és csak augusztusban metszenek.

Bár az interneten több pozitív véleményt is lehet ezzel kapcsolatban olvasni, termesztői körökben nincs alátámasztva ennek a módszernek a sikeressége.

Váza korona kialakítása

Kép forrása: CityGreen.hu / Szerző: Szigeti Emil

Sudár nélküli, 4-5 méteres fát adó koronaforma, nagyüzemi termesztésben jellemzően ezt vagy egyéb változatait használják.

Általában 3-4 db 60-70°-os szögben álló – nem egy pontból kiinduló–vázág és a rajtuk elhelyezkedő gallérágak alkotják a koronát. Utóbbiakból áganként 2-3-at alakítanak ki úgy, hogy 20-30°-os szöget zárjanak be a vízszinteshez képest.

Első tavasz

A suhángot kb. 80 cm magasságban visszavágjuk.

Második tavasz

Ki kell választanunk, 3-4 egyenletesen elhelyezkedő, hasonlóan erős vesszőt, amiből a vázágakat megneveljük. Innentől a vázágak végleges formájának eléréséig évenként a vesszők felét, egyharmadát metsszük le.

További tavaszok

Elkezdjük a gallérágak kialakítását az oldalvesszőkből. Kiválasztásukkor ügyeljünk arra, hogy később ne árnyékolják egymást, illetve semmiképp se egyszerre neveljük ki őket, hanem 2-3 évre elosztva.

A végleges korona nagyjából a negyedik-ötödik évre alakul ki. Innentől a korona állapotát visszametszéssel és ritkítással tarthatjuk fent.

A kajszibarack ültetése és gondozása – Útmutató

Képek forrása: Pixabay.com; CityGreen.hu

Források: Heiko Hübscher, Heinrich Beltz, Gerd Großmann, Helmut Pirc: Schnitt für Schnitt: Zier- und Obstgehölze, Form- und Rosenschnitt; Dr. Jeszenszky Árpád: A gyümölcsfák metszése képekben; Saját szerkesztés