Kamélia, japán kamélia (Camellia japonica) gondozása

A kamélia (Camellia japonica) bemutatása, gondozása

A japán kamélia (Camellia japonica) bokrosodó habitusú örökzöld cserje, amely Kína, Korea és Japán déli területén őshonos.

Magyarországon szobanövényként és dísznövényként is forgalmazzák a kertészetek. Levélzetét ovális vagy tojásdad alakú, fényes felületű levelek alkotják.

Csésze alakú, telt, félig telt vagy szimpla nagyméretű virágai, rendkívül sokféle színárnyalatúak lehetnek. Látványos virágai fehér, halvány rózsaszín, pink és élénkpiros színben játszanak, valamint léteznek cirmos változatok is.

Európa egyes enyhébb éghajlatú vidékein gyakori, hogy szabadban nevelik védett fekvésbe, például kerítések, falak elé ültetve, Magyarországon a téli csapadék és erősebb fagyok miatt dézsás növényként érdemes nevelni.

Helyéül félárnyékos vagy árnyékos védett helyet válasszunk, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, savanyú talajba ültessük. Mészkerülő növény, ne ültessük meszes talajba, mivel lúgos kémhatású földben levelei megsárgulhatnak. Télen világos, hűvös helyen teleltessük át.

A kamélia érzékeny a helyváltoztatásra, a hőmérséklet változására, valamint a rendszertelen öntözésre is, ezt gyakran a bimbók ledobásával jelzi. Épp ezért, amikor a kertből teleltető helyére költöztetjük, akkor is előfordulhat, hogy ledobja bimbói egy részét.

Rendszeres, ugyanakkor körültekintő öntözést igényel, a túlöntözésre és a földje kiszáradására is érzékeny. Az öntözéshez, ha lehetőség van rá, használjunk esővizet. Tavasszal és nyáron savanyú talajt igénylő növények számára kifejlesztett tápoldattal tápoldatozzuk havonta.

Metszést alapvetően nem igényel, de ha közvetlenül a virágzás után, az új bimbók megjelenése előtt megmetsszük, serkenthetjük az újabb virágképződést.

Kártevők közül a levéltetvek, pajzstetvek és takácsatkák is megtámadhatják, valamint gombabetegségek is károsíthatják.

Kép forrása: Pixabay.com

Források: Botanikaland; Kertlap.hu