Miért és hogyan érdemes komposztálni?

Kép forrása: Pixabay.com

A komposztálás során a szerves anyagok oxigén jelenlétében bomlanak le és alakulnak át tápanyagokban, humuszban gazdag anyaggá, mellyel a talajt javíthatjuk.

A komposztálás néhány egyszerű szabályt betartva, nagyon jó módszer a szerves hulladékok újrahasznosítására. Komposztálót készíthetünk magunk is például raklapból, de vásárolhatunk is készen fa vagy műanyag komposztálót.

A komposztáló elhelyezéséhez a kert egy félreeső, félárnyékos részét válasszuk, ahol elegendő levegő is éri. Nem jó megoldás, ha például egy gödröt ásunk, és ebbe halmozzuk a komposztálandó anyagot, mivel így nem jut elég oxigénhez, és bomlás helyett, rohadni kezd.

A komposztálás sikere azon is múlik, hogy milyen anyagokat komposztálunk, vannak kimondottan jól komposztálható és a komposztot gazdagító anyagok, és vannak olyan hulladékok is, amelyeket tilos a komposztálni. Lássuk melyek a leggyakoribb komposztálható és nem komposztálható anyagok!

Komposztálható anyagok:

• Konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, krumpli, összetört tojáshéj, kávézacc, tea-filter tartalma, elhervadt vágott virág, elszáradt cserepes növények
• Kerti hulladékok: elnyílt virágok, lehullott gyümölcsök és zöldségek, ágak, gallyak, lomb, fűnyesedék, kerti gyomok
• Egyéb hulladékok kis mennyiségben és kicsire aprítva: kezeletlen fa, (nem festékes és szennyezett) papír, karton,
• Haj és köröm, fahamu

Nem komposztálható:

• Főtt ételek maradéka: hús, hal, mártások és levesek maradéka, kenyér, csont
• Üveg, fém, műanyag, színes újság, pelenka, porzsák tartalma
• Veszélyes anyagok: fáradt olaj, használt sütőzsiradék, vegyszer, festék, elem, növényvédő szer, gyertya maradék
• Lebomlónak nevezett bevásárlószatyrok (műanyagból készülnek, csak szétporladnak)

Bízunk benne, hogy összefoglalónk hasznos volt a komposztáláshoz. Sikeres kertészkedést kívánunk!

Kép forrása: Pixabay.com

Források: Humusz.hu; Bálint Gazda