Miért hasznos a tőzeg a virágföldben?

Kép forrása: Pixabay.com

A tőzeg a mocsaras területeken keletkező nagy víztartalmú szerves anyag, mely a víz alá süllyedt, elhalt növények víz alatt, oxigén jelenléte nélkül történő bomlásával jön létre.

A lebomlás mértékétől függően fekete és fehér tőzeget, míg a tőzeg keletkezési helye szerint síkláp-tőzeget és felláp-tőzeget különböztetünk meg. A tőzeg megújuló nyersanyag, azonban nagyon lassan képződik újra.

A kitermelt tőzeg a virágföld egyik nélkülözhetetlen alapanyaga. A munkagépekkel kitermelt tőzeg nedvességtartalmát, felhasználás előtt csökkentik, talajjavításra nyers állapotban is alkalmazható.

Kép forrása: Pixabay.com

Magyarországon a Dél-Hanságban, az Osli-Hany lápterületen zajlik tőzeg kitermelés, az itteni tőzeg egyesíti magánban a síkláp-tőzeg és a felláp-tőzeg előnyös tulajdonságait.

A virágföldbe kevert tőzeg jótékonyan hat a növények tápanyagfelvételére, rostos szerkezetével, javítja a földkeverék szerkezetét és növeli a víztartó képességét is, valamint hozzájárul a legtöbb növény számára kellemes, enyhén savas közeg kialakításához is.

A tőzeg hátránya, hogy, ha kiszárad, a szerkezete jelentősen megváltozik, és szinte megszűnik a víztartó képessége. Ilyenkor azt tapasztalhatjuk az öntözés során, hogy a víz szinte azonnal átfolyik a növény földjén. Megoldásként állítsuk a cserepet vízzel töltött edénybe néhány napra, míg a tőzeg újra át nem nedvesedik.

Képek forrása: Pixabay.com

Forrás: Kertlap – Kertészeti tőzeg