Otthon, Kiskert

Miért környezetbarát a műanyag nyílászáró?

ablak

A 21. század egyik legfontosabb kérdése, hogy tudunk-e környezettudatosan élni. Sok más terület között az energiaiparban, a közlekedésben, a hulladékfeldolgozásban egyaránt előkerül ez a kérdés. Az építőiparnak is válaszokat kell adnia a környezetvédelem kínzó problémájára.

Első blikkre talán érdekes felvetésnek tűnhet, hogy a műanyag ablakoknak és ajtóknak mi a kapcsolata a környezettudatossággal, de nézzük meg gyorsan, mit érdemes tudunk a témáról.

A légkör szennyezésének egyik legsúlyosabb kérdése a károsanyag kibocsátással van összefüggésben. Ha az épületeket hagyományos, fosszilis tüzelőanyaggal vagy biomasszával fűtjük, akkor már egyetlen háztartás károsanyag kibocsátása is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a légkör megteljen különböző üvegházhatást elősegítő gázokkal, például széndioxiddal, nitrogénoxidokkal.

A levegőbe kerülő nitrogén-oxid légzőszervi megbetegedéseket okoz, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását eredményezheti, methahemoglobin képződéshez vezethet.

A műanyag nyílászárók profilja rendelkezik a legjobb hőszigetelő tulajdonsággal (összevetve a fa vagy a fém profilokkal). Vagyis ha minőségi műanyag nyílászárókat építünk a házunkba (természetesen megfelelő üvegszerkezettel) és a homlokzati, födém, aljzat és lábazat szigetelés is az előírásoknak megfelelő, jelentősen csökkenthetjük a háztartásunk károsanyag-kibocsátását.

Nem beszélve arról, hogy növekedni fog a lakás komfortfokozata, energetikai besorolása és az értéket, viszont jelentősen kevesebbet kell költenünk a rezsire.

Természetesen ezt a környezettudatos hozzáállást fokozhatjuk azzal, hogy olyan fűtéstechnikával látjuk el az épületet, amelyiknek nincs közvetlen károsanyag kibocsátása (például hőszivattyú, napelemrendszerről üzemeltetett fűtőpanel stb.).

A fából készített nyílászárók esetében komoly problémát jelent az alapanyag kitermelésének következménye. A műanyag ablaknál nem kell fölöslegesen fákat kivágni, ráadásul jelentősen kisebb energiafelhasználással készülnek el, mint a fából vagy fémből gyártott nyílászárók.

Ha szétvágnánk például egy Németországban gyártott műanyag ablakot, meglepődve láthatnánk, hogy a szerkezet egy része fehér, a többi szürkés, barnás színezett műanyagból áll.

Ennek az az oka, hogy a szabályok szerint az újrahasznosított, extrudált PVC-anyagot színkóddal kell megkülönböztetni az új, fehér műanyagtól.

Újrahasznosított anyagok is vannak a műanyag nyílászárókban?

Igen, a PVC-ből készített ablakok anyagának az uniós szabályozások alapján legalább a 30%-a újrahasznosított műanyagból készül. Ezek az újrahasznosított területek a legtöbbször nem is látszanak kívülről, általában a profilon belüli légkamra elválasztó merevítőcellákat és a falazattal kapcsolódó profilrészeket gyártják újrahasznosított műanyagból. Vagyis még egy pont a környezetbarát műanyag nyílászárónál!

Amikor összevetik a fa és a műanyag nyílászárót, gyakran előkerül a karbantartás, tisztítás kérdése. Egy szép faablakot rendszeresen kell tisztítani, kezelni, mázolni, ezzel szemben a műanyag nyílászárót elég időnként áttörölni, ráadásul nem kell annyi vegyszert használni a karbantartásához, mint a fa ablak esetében.

A modern technológiával készített PVC-nyílászárók élettartama jelentősen megnőtt, így ritkábban van szükség ablak- vagy ajtócserére és ez is fontos a környezetterhelés szempontjából.

Amikor a környezettudatosságról beszélünk, beszélünk a légkörről, a kivágott fákról vagy a felhasznált vegyszerek mennyiségéről, viszont gyakran kifelejtjük az embert, aki a lakásban él. Pedig az emberi egészség védelme is fontos összetevője a környezetbarát gondolkodásmódnak.

A műanyag ablakokkal kapcsolatban gyakran előkerül egy közkeletű tévhit, és ez a penészedés. Ezeket a derék, jó minőségű ablakokat gyakran éri az a vád, hogy “túl jól szigetelnek” és ezért egy ablakcsere után penészedni kezdett a lakás.

Valóban jól szigetel a műanyag ablak, de nem a nyílászáró tehet arról, hogy penészedni kezd a fal, hanem a rossz szellőztetés, a hiányos vagy hibásan kivitelezett külső szigetelés, esetleg a szerkezeti elemeknél hiányzó szigetelés.

Ha nincs homlokzati szigetelésünk például egy téglából épített ház esetében, akkor hiába cseréljük le vadonat új műanyag ablakra (de akár fa ablakra), a régi nyílászárót, mert a pára nem a régi rossz ablakon fog távozni, hanem megkeresi falon a “hőhidakat”, ahol vidáman kicsapódik és penészedést okoz.

Egyébként kifogástalan nyílászárók és szigetelés mellett is kialakulhat a penészedés. A penésznek olyan mellékhatásai lehetnek, amelyek irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak.

A penészérzékenységgel járhat az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. A legérzékenyebbeknél, a légzőszervi betegségtől szenvedőknél vagy a legyengült immunrendszerűeknél a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, de ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségek is kialakulhatnak.

Az asztmatikus betegségben szenvedőknek különösen fontos, hogy hosszabb távon kerüljék a penészes helyiségeket. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését okozhatják.

Úgy tudjuk kiküszöbölni, ha gyakran szellőztetünk és ha körültekintően járunk el a teregetéssel, hiszen egy rendes mosás után a kiteregetett, száradó ruhákból kb. 3 liternyi vizet “locsolunk” szét pára formájában a lakásba.

Fontos, hogy a lakás levegőjét időnként lecseréljük, így a pára nem a falakon igyekszik távozni, hanem kijut a maga természetes útján az ablakon. Három féle mechanikus szellőztetés van. Az első a résszellőzés, vagyis amikor résnyire nyitjuk az ablakot, ez az ablak páramentesítésére alkalmas, viszont az alapos légcsere célját nem érjük el.

A második módszer az átáramló szellőztetés: ennek során az ablakszárnyat teljesen kitárjuk, és 5-10 perc alatt kicserélődik a szoba levegője.

A harmadik módszer a leghatékonyabb, huzatot csinálunk, vagyis keresztszellőzést alkalmazunk: ezzel a technológiával 3-4 perc alatt kicseréljük a levegőt és a falak sem hűlnek le. Vannak, akik a szárítógépre esküsznek, mások pedig gondosan zárják azt a helyiséget, ahol a teregetés zajlik.

Láthatjuk, hogy a műanyag nyílászárók használatával jelentősen csökkenthetjük a környezeti terheléseket, a légkör szennyezését vagy a nyílászáró elkészítése során felhasznált energiát. Élettartamuk hosszú és tudatos szellőztetéssel vagy szárítógép használatával elkerülhetjük a lakás penészedését is.

Hirdetés (X)

Comments are closed.

Friss cikkek innen:Otthon, Kiskert