Milyen termőföldet vegyünk, ha gyönyörű pázsitot szeretnénk?

Bár egy kert füvesítése közel sem olyan nehéz feladat, mint ahogyan azt sokan elképzelik, valójában azonban tény, hogy a folyamat rengeteg tőről fakad, és megannyi részlet elengedhetetlen a látványos végeredményhez.

Ahhoz ugyanis, hogy gyönyörű pázsitot kapjunk, rendkívül fontos lesz a megfelelő minőségű fűmag, a helyes előkészítés és vetés, de az olyan utómunkálatok is, mint amilyenek például a megfelelő locsolás vagy az első fűnyírások.

A legtöbben ugyanakkor egyetértenek abban, hogy mindennek az alapja a jó minőségű termőföld, hiszen hiába vetjük helyesen a fűmagot, hiába ölünk napokat a helyes előkészítésbe, ha rossz földdel dolgozunk, akkor soha nem lesz gyönyörűen zöldellő pázsit az udvarunkban.

Miért fontos a jó minőségű termőföld a füvesítéshez?

Mint az imént említettük, hiába vagyunk tisztában a füvesítés menetével, illetve körülményeivel, ha rossz minőségű termőföldet választottunk, akkor vagy csak nagy nehézségek árán, vagy csak évek múltán zöldül majd ki a kertünk. Lássuk, hogy miért olyan fontos, hogy jó minőségű termőföldünk legyen füvesítéshez.

Hantok

Az egyik legnagyobb probléma, amire sokan egyáltalán nem gondolnak. Rengetegen beérik valamilyen ismeretlen helyről hozott földdel, ha füvesítésről van szó, hiszen a fű mindenhol kinő – ami valójában igaz, csak itt összekeverik a gyomnövényeket az esztétikusan szálas gyeppel –, valójában azonban a hantok miatt nagyon lényeges, hogy friss, darált termőföld kerüljön hozzánk a folyamathoz.

Ennek az oka leginkább az, hogy a nagyobb hantok esetén rengeteg kellemetlenség vár ránk a munka során, hiszen ezeket az összeált, gyakran agyagos darabokat előbb fontos lesz feldarabolni, ledarálni, amihez legalább egy kisebb rotációs kapára lesz szükségünk. Ellenkező esetben a hantok meggátolják a látványos munkavégzést, sőt alaposan meg is nehezítik a dolgunkat.

Kártevők

Kép forrása: Pixabay.com

A jó minőségű termőföld másik ismérve a darált jelleg mellett, hogy nincsenek benne kártevők. Nagyon alapvető probléma, hiszen amennyiben egy bogarakkal, lárvákkal és egyebekkel teli termőföldből alakítjuk ki leendő kertünket, akkor azzal eleve veszélybe sodorjuk az odakerülő összes növényünket, illetve azt is, hogy valaha egységes, látványos pázsit sarjadjon ott.

Nyilvánvalóan a kártevők ellen lehet védekezni különféle vegyszeres és egyéb megoldásokkal, illetve a későbbiekben a jó minőségű termőföld mellett is megjelenhetnek, de közel sem mindegy, hogy itt milyen mennyiségről beszélünk.

Szennyeződések

Általánosságban a jó minőségű termőföld olyan helyről érkezik hozzánk, ahol garantált, hogy soha nem zajlott talajszennyezés, nem működött szemétlerakó és így tovább.

A rossz minőség egyik ismérve ugyanis az ömlesztett anyag kapcsán az, hogy a termék tele van különféle szennyeződésekkel, amivel kapcsolatban megkülönböztethetünk jól látható, és gyakran egyáltalán nem is érzékelhető típusokat.

A különféle vegyszeres szennyeződéseket ugyanis sok esetben nem látni – csak a föld kellemetlen szaga, termőképességének hiánya utalhat rá később –, ellentétben például egy olajszennyeződéssel, vagy kézzel fogható hulladékkal.

Amennyiben a termőföldben emberi hulladék látható, soha ne vegyük át füvesítésre, mert alkalmatlan lesz a munkára.

Tápanyaghiány

Szintén a rossz minőségű termőföld egyik ismérve az úgynevezett tápanyaghiány. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kérdéses ömlesztett termék olyan közegből származik, ahol korábban évtizedeken át ipari mértékű mezőgazdasági termelés zajlott, ezáltal kimerült, nem volt ideje regenerálódni.

Nyilvánvaló, hogy a füvesítéshez elengedhetetlen az olyan közeg, ahol az elvetett fűmagok nedvességgel találkozva gyorsan csírázni kezdhetnek, majd utána gyökeret eresztve tápanyagot szívhatnak magukba a földből a növekedéshez. Ha ez utóbbi hiányzik, az sajnos ellehetetleníti az egészséges és egyben zöldellő pázsit növekedését.

Milyen termőföld ideális ehhez?

Kép forrása: Pixabay.com

Összességében a termőföldet három nagyobb típusra oszthatjuk fel, így beszélhetünk

• normál;
• komposztált;
• valamint komposztált és trágyázott termőföldről.

Alapesetben tökéletesen megfelel a füvesítéshez a normál termőföld is, ha szeretnénk a legolcsóbb alternatívát választani, és nem riadunk vissza egy kis munkától.

Gyakran ugyanis a normál termőföldet nem darálják le a kiszállítás előtt, de minőségéből kifolyólag nincsenek benne agyaghantok, melyek megnehezíthetik az eldolgozást. A kisebb-nagyobb földhantok pedig egy rotációs kapával egyszerűen porlaszthatók.

A normál termőföld akkor jó döntés, ha eleve jó minőségű talajra kerül, illetve biztosak vagyunk abban, hogy tiszta anyagot kapunk a pénzünkért.

A talaj tápanyaggazdagságát természetesen utólag is tudjuk némileg pótolni, illetve erősíteni, de amennyiben fontos szempont, akkor érdemesebb lehet inkább komposztált, vagy komposztált és trágyázott termőföldben gondolkozni.

Ezek jellemzően már mindig darált termőföldek, de nem árt vigyázni, mert gyakran erősek a füvesítéshez. A túl sok komposzt vagy a túl sok trágya ugyanis egyáltalán nem ideális közeg a fűmag vetéséhez, így a legtöbbször normál termőfölddel keverve érhetjük el a legjobb hatást.

Ilyenkor ugyanis a leendő pázsit garantáltan jó minőségű talajban fejlődhet majd ki, illetve indulhat növekedésnek.

A helyes kialakítás is elengedhetetlen

Természetesen a jó minőségű termőföld önmagában soha nem elegendő ahhoz, hogy kellően gyönyörű pázsit legyen a végeredmény. Nagyon lényeges lesz az is, hogy megfelelően dolgozzunk az ömlesztett termékkel, hiszen ahhoz, hogy a leendő gyep fejlődése makulátlan lehessen, ahhoz legalább 10-, de inkább 12-15 centiméternyi friss földrétegre lesz szüksége.

Úgy kell kalkulálni tehát a füvesítés előtt, hogy legalább ilyen vastagságban tudjuk elteríteni a friss termőréteget, aminek az oka drámaian egyszerű: a 10-15 centiméteres termőréteg képes csak arra, hogy huzamosabb ideig tárolni tudja a nedvességet, a csapadékot, illetve ezzel együtt a növekedéshez szükséges tápanyagokat.

A túl vékony földréteg ugyanis hamar kiszárad, ebből fakadóan pedig gyorsan kimerül. Nyilván ez is ellensúlyozható lesz, ezáltal például a gyakori öntözés vagy a tápanyagok mesterséges utánpótlása jó megoldás lehet, azonban a saját dolgunkat egyszerűsítjük vele, ha inkább odafigyelünk a helyes, kellő vastagságban történő kialakításra a termőréteg kapcsán.

Cikkünk megírásában Nagy Antal volt a segítségünkre. Köszönjük a rengeteg hasznos szakmai tanácsot!

Képek forrása: Pexels.com; Pixabay.com