Nyugati hóbogyó (Symphoricarpos albus var. laevigatus) gondozása
A nyugati hóbogyó (Symphoricarpos albus var. laevigatus) bemutatása, gondozása
A nyugati hóbogyó (Symphoricarpos albus var. laevigatus) kb. 2 méteres maximális magasságot elérő, Észak-Amerikában őshonos, lombhullató cserje.
Díszítőértékét ősszel és télen pompázó, hófehér bogyós termése adja, bár a nyár elején rózsaszín virágokat is hoz. Bár virágai helyesek, a nyári, dús, sötétzöld színű, kerek, apró levelek alkotta lombozat mellett nem igazán tudnak érvényesülni.
Bogyói nem alkalmasak emberi fogyasztásra, mérgezőek.
A nyugati hóbogyó, szívós növény, ellenáll a szárazságnak és a kevés fénynek is, bár utóbbi esetben kevesebb termést hoz, inkább világos helyre ültessük.
A talaj típusára nem kényes, száraz, rossz tápanyag ellátottságú talajokban is szépen fejlődik, egyedül arra kell figyelni, hogy ne legyen a talaj túlságosan kötött.
Öntözni általában nem szükséges, elegendő a csapadékból származó nedvesség is. Ha szeretnénk metszeni, akkor tavasz elején, vagy tél végén tegyük meg.
Kártevők általában nem károsítják, betegségek azonban megtámadhatják, főként a lisztharmat, levélrozsda és levélfoltosodás jelenthet problémát. Szaporítani dugványozással vagy sarjról lehet a nyár folyamán.
Kép forrása: Flickr / Szerző: John Rusk / Licence: CC BY 2.0