búza

Az őszi kalászos növényeink közül érdemes kiemelni az őszi búzát, hiszen a Magyarországon termesztett kalászos gabonák csoportjában az egyik legjelentősebb. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy mire kell odafigyelnünk az őszi búza termesztésénél!

Biológiai alapok

A gazdálkodóknak lehetőségük van őszi és tavaszi búzafajtából is egyaránt választani. A fajta gondos kiválasztásának alapja, hogy az adott termőhelyet és termesztési körülményt figyelembe vegyük. A termesztés sikerességéhez minél több információra van szükség a fajtákról, például kórtani tulajdonságok, szántóföldi kísérletek eredményei.

Sajnos előfordulhat, hogy egyes fajtákról hiányosak az adatok, így több időre lesz szüksége a gazdálkodónak, hogy meghozza a jó döntést. A nagy választék ellenére elmondható, hogy viszonylag kevés fajtát termelnek az országban. A termeszteni kívánt fajta kiválasztása mellett fontos a jó minőségű vetőmagra is figyelni.

A búza termesztési igényei

Az őszi búzára jellemző, hogy a mély termőrétegű, jó víz-és tápanyag gazdálkodású talajokat kedveli. A jó szerkezetű talajokban a búza gyökérzete igen mélyre hatol, akár 2 méteres talajréteget is képes behálózni.

A búza igényeit figyelembe véve példaként megállapítható, hogy a csernozjom talajok, jobb minőségű réti szolonyec talajok, illetve a mészben nem szegény öntéstalajok felelhetnek meg.

Az őszi búza egy közepes vízigényű növénynek számít, a tenyészideje alatt eltérő lehet a vízfogyasztás mértéke. A vízigénye megemelkedhet például a kalászhányás, virágzás, szemfejlődés idején.

Tápanyagellátás

Fontos kiemelni, hogy a termés minőségében és nagyságában döntő szerepet játszik a tápanyagellátás. A búzafajták tápanyagigényénél figyelembe kell venni a tápanyagszolgáltató képességet, a talajok tápanyagtartalmát, és végezetül az elővetemények tápanyagpótló hatásával is érdemes tisztában lenni.

Fontos javaslat! A nitrogén műtrágyát ősszel és tavasszal megosztva ajánlott kijuttatni, ugyanis az egyszerre nagyobb mennyiségű nitrogén a talajvízzel kimosódik a talajból és káros a környezetre. Ezzel szemben az ősszel kijuttatott nitrogén elősegíti a növény gyors fejlődését.

Vetés

Az őszi búza vetésére a jó csírázóképességű, fajtaazonos és tiszta vetőmag alkalmas. Fontos továbbá, hogy csávázott vetőmagot vessünk.
A vetésidő hazánkban október 5-25. A hagyomány szerint a gazdáknak október 16-át követő héten ajánlott vetni. A vetésidő mellett nagyon fontos tényező a vetésmélység.  Ez az őszi búzánál 2 cm.

Talajművelés

Az őszi búza a jó minőségű, ülepedett magágyat igényli. A talajművelés minőségét a talaj típusa, kötöttsége, nedvessége, az elővetemény, időjárás, visszahagyott szár határozza meg. A talajművelés elsődleges célja a víz raktározásához, befogadásához, a tápanyagok tárolásához kedvező talajállapot elérése.

Az őszi búza számára azok a jó elővetemények, amelyek korán betakarításra kerülnek, nem használják ki a talaj, víz-és tápanyag készletét, gyommentesen hagyják vissza a talajt. Jó előveteményei lehetnek a takarmánykeverékek, hüvelyes növények.

Előveteménynek ajánlott még a korai betakarítású ipari növények közül a korán lekerülő hibridkukorica, silókukorica, napraforgó, repce, mák, és a dohány. A gyors, egyöntetű keléshez biztosítanunk kell, hogy a talaj felső rétege nagyobb szemcsés legyen, alatta pedig egy apró morzsás talajréteg alakuljon ki.

Kép forrása: Pexels.com

Comments are closed.

Friss cikkek innen:Mozaik