Vesszőkaktusz (Rhipsalis sp.) gondozása

A vesszőkaktusz (Rhipsalis sp.) bemutatása, gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Tangopaso

A vesszőkaktusz (Rhipsalis sp.) egy igen érdekes, egyedi megjelenésű kaktusz faj, nem az a tipikus, gömbölyű, vagy hosszúkás alakú, tüskékkel borított növény, amire szó hallatán elsőként gondolunk.

A vesszőkaktuszt hosszú, vékony, világoszöld színű lecsüngő szárak alkotják, amelyeken tavasszal zöldes fehér pici virágokat, valamint világoszöld bogyókat is hoz.

A Dél-Amerikából származó növény szépsége, ámpolnába ültetve érvényesül leginkább, ahonnan szabadon lóghatnak szárai. Eredeti élőhelyén a fákon él, de nem élősködik rajtuk, azaz epifita kaktusz.

Helyéül kellemesen meleg, világos, esetleg félárnyékos, de nem tűző napos helyet keressünk a lakásban. Szereti a párás környezetet, azonban a párásítás során a növényt közvetlenül ne érje víz, csak a környezetét permetezzük.

Növekedési és virágzási időszakában rendszeres öntözést igényel, öntözéséhez lágy, langyos vizet használjunk. Ha alkalmanként tápoldatot is adunk neki meghálálja!

Virágai jellemzően télen nyílnak, kb. 15-20 fokos hőmérsékletű helyen. A virágzáskor, amennyiben megoldható ne mozgassuk. Javasolt hűvösebb, száraz átteleltetése.

Átültetni a virágzást követően lehet, általában elegendő 2-3 évente átültetni tavasszal. Az ültetéshez, kissé savanyú tőzeggel kevert, jó szerkezetű, porózus talaj a legmegfelelőbb.

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Tangopaso