Zöldhulladék kisokos – 2. rész

Kép forrása: Pixabay.com

A Zöldhulladék kisokos 1. részében Korfanti Gábor megosztotta velünk a legfontosabb tudnivalókat a zöldhulladék kezelésével kapcsolatban, most a komposztáláson a sor.

Hogyan kezdjünk neki a komposztálásnak? Mit lehet komposztálni és mit nem? Hogyan lehet elrontani a komposztálást? Ezekre a kérdésekre kapsz választ a továbbiakban.

Miért komposztáljunk?

• Nem szeretnék égetni, esetleg ahol élek nem is szabad.
• Drága a zöldhulladék elszállítása.
• Szeretném csökkenteni a környezeti terhelést.
• Szeretném hasznosítani a kertemben a komposztot.

A zöldhulladéktól való megszabadulás leginkább környezetkímélő módja a komposztálás, ami úgy kíméli a környezetet, hogy közben tápanyagban gazdag komposzt keletkezik.

Mit lehet komposztálni?

• Kerti hulladékot: virágok, lehullott gyümölcs és zöldség, faágak, falevelek, fűkaszálék, gyomok
• Konyhai hulladékot: gyümölcs, zöldség, krumpli, tojáshéj, kávézacc, tea filter tartalma (!), elhervadt vágott virág, cserepes virág (cserép nélkül!)
• Egyéb hulladékot: papír (ha nem színes), fa (kezeletlen!)

Mit TILOS a komposztba dobni?

Főtt ételmaradékot, hamut, üveget, fémet, műanyagot, színes újságot, pelenkát, porzsákot, fáradt olajat, vegyszereket.

Hogyan kezdjünk neki a komposztálásnak?

A komposztáláshoz nem szükséges szakember, de érdemes utána nézni az alap információknak.

Először is, szükség lesz egy kis területre a kertben, ahová a komposztálót tehetjük. Ez a kijelölt rész inkább félárnyékos helyen legyen, ahová nem tűz egész nap a nap. Fa vagy bokor árnyékába. Fontos, hogy védett legyen a csapadéktól és az erős széltől.

A kerítéstől 0,5 -1 méter távolságot legalább hagyni kell, így a szomszéd se fog haragudni, és a komposzt jól megközelíthető lesz. A közelben legyen csap vagy kút, amivel meg lehet oldani a nedvesítést.

Érdemes olyan komposztáló ládát venni vagy készíteni, ami alulnyitott, vagyis érintkezik a földdel. Nem muszáj gödröt sem ásni. Csak a komposztáló keretet tegyük le arra a területre, amit kijelöltünk komposzt-célra.

Mivel a komposzt szellőzése fontos tényező, ezért érdemes a keret alját 8-10 centi vastagon fakéreggel, szalmával vagy gallyakkal lefedni. Erre az alsó rétegre lehet majd a konyhai és kerti hulladékot tenni.

A későbbiekben egy-egy ilyen réteg közé érdemes néhány lapát földet szórni.

Mire kell figyelnem a komposztáló üzemeltetése közben?

• Figyelmesen kell kiválogatni a komposztba kerülő anyagokat. Semmiképpen ne kerüljön bele veszélyes hulladék.
• Jó apróra kell aprítani a komposztba helyezett anyagokat (pl. fa, gallyak), hogy a mikroorganizmusok minél jobban „érjék őket”.
• Nedvesen kell tartani a komposztot. Se túlzottan ne legyen vizes, se száraz ne legyen.
• Minél többször át kell forgatni a komposztot.
• Ellenőrizni kell a komposztot: felmelegedett-e, elég nedves-e, milyen a szaga (nem szabad, hogy rohadt szaga legyen), nem túrták-e szét az állatok.
• A komposzt 3-12 hónap alatt megérik. A folyamatot lehet gyorsítani, például, ha gyakrabban átforgatják.
• A kész komposztot át kell rostálni.

Honnan tudom, hogy érett-e a komposzt?

Érett a komposzt, ha

• szerkezet laza, morzsalékos
• sötét, barnás színű
• friss, erdő talajra emlékeztető az illata
• földszerű

Mire lehet használni a kész komposztot?

Fák, bokrok, veteményes ágyásokban lehet felhasználni. Összegezve, komposztálni érdemes és költséghatékony. Fontos azonban tisztába lenni a részletekkel is: mit szabad beletenni, és mi az, amit tilos.

Nagyjából 12 hónap alatt érik meg igazán egy komposzt. Érdemes komposztnaplót vezetni és megosztani a tapasztalatainkat.

Szerző: Korfanti Gábor (ZöldEl – Zöldhulladék elszállítás)

Kép forrása: Pixabay.com

Hirdetés (X)