Palántanevelés kezdőknek – Útmutató

Kép forrása: Pixabay.com

A tavaszi zöldség vagy virágültetéshez, kertészetekben vásárolható, valamint saját nevelésű palántát is használhatunk. A palántanevelés célja, hogy a kiültetés időpontjára, kellően fejlett növénnyel rendelkezzünk, melyek hamarabb hoznak termést, mintha szabadban vetnénk el a magokat.

A palántanevelés nem igényel túl sok mindent és igazán kellemes elfoglaltság, amely sikerélménnyel is megajándékoz minket. Magokat vásárolhatunk a kertészetekben, rendelhetünk megbízható webáruházaktól, vagy ismerősökkel is cserélhetünk saját gyűjtésű magokat.

A házi palántaneveléssel olcsón juthatunk sokféle zöldség és virágpalántához, melyek a kertészetben palántaként megvásárolva jelentősebb költséget tennének ki. A továbbiakban összefoglaljuk, mire van szükség a palántaneveléshez és mire érdemes figyelni.

A palántaneveléshez megbízható helyről beszerzett magokra, palántanevelő tálcákra, vagy összegyűjtött műanyag dobozokra (ezek lehetnek tejfölös dobozok, joghurtos dobozok a lényeg, hogy lyukasszuk ki az aljukat, hogy távozni tudjon a felesleges nedvesség), jó minőségű, lazább szerkezetű, tápanyagban földkeverékre van szükség.

Az előbbieken túl, fontos, hogy a palánták számára világos, kellemesen meleg (nappal 18-22, éjjel 16-18 fok) helyet tudjunk biztosítani, ahol nincs huzat vagy hirtelen hőmérsékletváltozás, mivel ezekre érzékenyek a palánták. Ilyen hely lehet például az ablakpárkány.

A magvetés során a magokat a csomagoláson előírt mélységre vessük el, egyes növények magjai fényre csíráznak, szinte egyáltalán nem igényelnek takarást, míg másokat több centiméter mélyre kell elvetni.

Kép forrása: Pixabay.com

A csírázáshoz kellemesen meleg, párás környezetre van szükség, amit óvatos öntözéssel, valamint üveglappal vagy zsacskóval biztosíthatunk. Időnként szellőztessük a frissen kikelt növényeket, húzzuk le róluk a zacskót, vagy az üveglapot, ne fülledjenek be. Amikor a növények már kicsit nagyobbak lekerülhet róluk a zacskó és az üveglap.

A magok csírázási ideje eltérő, vannak kimondottan lassan csírázók is, melyek némi türelmet igényelnek. A csírázás után, problémát okozhat, ha a fiatal palánták túl gyorsan nőnek, megnyúlnak, vagy fényhiány esetén a fény felé nőnek. Ez megelőzhető, ha a hőmérsékletet és az öntözést mérsékeljük, és megpróbálunk világosabb helyet keresni a palánták számára.

A másik probléma, amivel számolni lehet az a palántadőlés, mely egy gombás fertőzés következménye, ha a talajba egy kevés gombaölő szert keverünk, megelőzhetjük.

Ha megfelelően gondozzuk őket a palánták szépen fejlődnek és elérik azt a fejlettséget, amikor már kiültethetők. A kiültetésnek feltétele a megfelelő időjárás is. A fagyérzékeny növények palántáit fagyosszentek után, a fagyveszély elmúltával, míg a hideget jobban tűrő növényeket korábban is kiültethetjük.

A palántákat nem szabad azonnal kiültetni az eddigi védett környezetükből, először edzeni, szoktatni kell őket, úgy hogy az ültetés előtti napokban, nappalra a szabadba visszük őket. Az ültetés során ne ültessük a palántákat se túl mélyre, se túl sekélyen, és vigyázzunk rájuk, ne sérüljenek az ültetés során.

Bízunk benne, hogy tanácsaink hasznosak lesznek a palántaneveléshez. Sikeres kertészkedést kívánunk!

Képek forrása: Pixabay.com

Forrás: Hobbikert