A fokföldi ibolya bemutatása, gondozása
Elhelyezés, hőmérséklet
Kép forrása: Pixabay.com
A fokföldi vagy afrikai ibolya (Saintpaulia ionantha) a csuporkafélék családjába tartozó, a kelet-afrikai Uzambara hegységben őshonos növény.
A fokföldi ibolya magas fényigényű növény, de a tűző napot nem kedveli. Félárnyékos környezetet is bírja, bár nem ideális számára. Igényli a magas hőmérsékletet, ez nyáron 18-22 fok, míg télen a nyugalmi időszakban 16 fok. A hirtelen hőmérsékletváltozásoktól, valamint a huzattól óvjuk.
Öntözés, párásítás
Az öntözés során arra figyeljünk, hogy földjét mindig tartsuk nedvesen, az öntözések közötti időszakban a föld felszínét, hagyjuk kicsit kiszáradni. Az öntözéshez szobahőmérsékletű vizet kell használni, az öntözővíz ne érje a leveleket, csak a talajt. Igényli a nagy páratartalmat, ennek biztosítására, állítsuk nedves kavicsrétegre a cserepet.
Betegségek, kártevők
A kártevők közül a levéltetvekre és a viaszos tetvekre is érzékeny. Túlöntözés esetén tőrothadás jelentkezhet, a tűző nap, a levelek sárga foltos elszíneződését eredményezi. Lisztharmat vagy botrítisz is jelentkezhet, ezt a penészes levelek és virágok jelzik.
Szaporítása egyszerű, levéldugvánnyal történik.
A fokföldi ibolya dugványozása
A fokföldi ibolya levéldugványról szaporítható, azaz a szaporításhoz a növény egy-egy levelére lesz szükségünk, valamint egy pohár vízre, és kellemesen meleg helyre. Olyan leveleket szedjünk le, amelyeknek a levélnyele legalább 3cm-es, de az sem baj, ha kicsit hosszabb.
Töltsünk egy pohárba, vagy mondjuk befőttesüvegbe vizet, és állítsuk bele a leveleket. A vizet néhány naponta cseréljük, és figyeljünk arra is, hogy a szár mindig a vízbe érjen. A gyökerek kifejlődése után, apró levelek is megjelennek, ekkor éri el a dugvány, azt az állapotot, amikor már el lehet ültetni, lazább szerkezetű, tápanyagban gazdag virágföldbe.
Kép forrása: Pixabay.com
